Camp David-i megegyezési kísérlet

A nyilvánosságtól teljesen elszigetelve, Bill Clinton amerikai elnök személyes közreműködésével veselkedett neki tegnap Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető a közel-keleti béke gerincét képező izraeli–palesztin rendezés legfőbb elemeinek egyeztetését szolgáló tárgyalásoknak.A tét óriási: nem kevesebbről van szó, mint az ötven éve fennálló konfliktus végleges, kölcsönösen elfogadott lezárása és az egymás mellett élés tartós kereteinek kijelölése. A legfelsőbb szintű tárgyalások helyszínéül a Washingtontól hozzávetőleg nyolcvan kilométerrel északnyugatra húzódó Camp David-i elnöki nyaraló szolgál.Ehud Barak mindent megtett azért, hogy maximális támogatással a háta mögött indulhasson el Camp Davidbe. Indulása előtt Kairóba repült, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel egyeztetett. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Barak jelenlegi pozíciója talán a leggyengébb Izrael összes volt miniszterelnökei közül. Nem áll Barak mögött kormánya (hisz miniszterelnöki és a honvédelmi miniszteri tárcán kívül még további nyolc miniszteri tárcának átmenetileg a tulajdonosa). A késő esti órákban került sor a Barak ellen indított bizalmatlansági indítvány megszavazására a knesszetben.A politikai aritmetika szerint az ellenzéknek nem sikerül megdönteni Barak amúgy is ingadozó kormányát. Ez azért is érdekes, mert az ultraortodox vallásos pártok alig háromheti visszatérés után most újból kiváltak a kormányból. A mostani bizalmatlansági indítványtól Barak kormányát csak Allah mentheti meg – jegyezte meg egy politológus. Ugyanis Joszi Bellin igazságügyi miniszter tíz muzulmán arab képviselőhöz juttatott el levelet, amelyben arról próbálja meggyőzni az arab képviselőket, hogy változatlanul támogassák kívülről Barak kormányát, és a szavazásnál voksoljanak mellette. Bellin leveléből az is kiderült, hogy a jövő évi költségvetésben az arab régiók, illetve arab közigazgatás alá tartozó falvak milyen kiemelkedő támogatásban részesülnek. A levél nyilvánosságra hozatala után egy szélsőbaloldali, a kormány tisztasága fölött őrködő szervezet máris a legfelsőbb bírósághoz fordult Bellin levelét, illetve annak tartalmát illetően, amely szerint Bellin jövő évi költségvetési ajánlata kimeríti a vesztegetés fogalmát.Ha a knesszet elvetné a bizalmatlansági indítványt, Barak ezt is megúszta. Ha nem, úgy Camp Davidből való visszatérése után előrehozott újabb választásokat írnak majd ki, amire nem kerülhet sor, csak kilencven nap múlva. Addig viszont Barak nem hozhat olyan döntéseket, amelyek befolyásolják Izrael jövőbeni létét. Csakis „karbantartási” döntéseket hozhat. Amennyiben túléli a bizalmatlansági indítványt, úgy szeptember elejéig az ellenzék nem tud újabbat benyújtani ellene, arról nem is beszélve, hogy az esetleges Camp David-i megegyezéseket úgyis népszavazás formájában kell jóváhagyatni.A Camp David-i tárgyalások központi kérdése megdöbbentően nem Jeruzsálemé, hanem az összesen három és fél millió palesztin menekülté melyek nagy része Judeában és Somronban, azaz a leendő palesztin állam területén él. Sokan élnek Jordániában is a menekültek között, ők teljes jogú jordán állampolgároknak számítanak.