Tudós ajánlatok a kormánynak

Plenáris tanácskozással zárult a Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) második, balatonföldvári konferenciája. Tegnap a Kárpát-medencei környezetvédelmi együttműködés szükségességéről, az erdélyi magyar egyetemről és a hazai kutatás-fejlesztés kérdéseiről hallhatott előadásokat a világ 12 országából összesereglett 200 magyar tudós.A társadalmi tudat ökologizálásának szükségességéről fejtette ki nézeteit Miklós László, a zólyomi egyetem profeszszora, Szlovákia környezetvédelmi minisztere. Hangsúlyozta: halaszthatatlan megvalósítani a közép-európai térség, jelesül a Kárpát-medence vízgyűjtőjének integrált menedzsmentjét, és a jövőben „nem elsődlegesen a vízzel, hanem az edényekkel kell törődni”. Szabó Gábor, az oktatási tárca helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hazánk versenyképességének, a gazdaság teljesítőképességének növekedése folytán nem túlzás annak megállapítása, hogy Magyarország ma már egy stabil gazdaságú európai középhatalom. „Ha nem vigyázunk, néhány év múlva nem lesz mire panaszkodni” – jegyezte meg ironikusan a professzor.Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: idén 80 milliárd forint jut kutatás-fejlesztésre, ám ez az összeg jövőre és azt követően 17,5-18 milliárddal növekedhet. Kedvező tapasztalat, hogy a hazánkba települt multinacionális cégek közül jó néhány évi egymilliárd forintnál is többet áldoz fejlesztő kutatásokra. Számukra is ösztönző, hogy a kutatóhelyek eszközparkjának korszerűsítésére idén 1,6 milliárd forint jut a kutatási pályázati forrásokból.A Magyar Professzorok Világtanácsa messzemenően támogatja az egységes szemléletű, minden szakterületre kiterjedő, magyar nyelvű romániai felsőoktatási hálózat kialakítását – olvasható a földvári konferencia egyik zárónyilatkozatában. Az MPV szorgalmazza az erdélyi magyar magánegyetem megalapítását, és indokoltnak tartja a magyar nyelvű egyetemi, főiskolai hálózat agrár-felsőoktatási karokkal történő bővítését. Ezért is alakította meg az MPV romániai csoportját.A földvári professzortanácskozás a magyar kormány számára ajánlást fogalmazott meg a felsőoktatásról és a tudományos kutatásról, a tudósok továbbképzéséről, a világ 35-40 országában élő magyar profeszszorok és az intézményeik együttműködéséről, az informatika fejlesztéséről és a Kárpát-medencei környezetvédelmi együttműködésről.