Föld nélküli téesz

A bejáratnál most is ott áll a kissé megkopott tábla. Rajta a felirat: Benta Völgye Mgtsz Érd, Felszabadulás út 29.A még távolabbi múltat gyönyörűen faragott székely kapu hivatott felidézni az iroda bejárata előtt. Az udvar tiszta, rendezett. Nem is csoda, hiszen egy ember szorgalmasan sertepertél, nyírja a füvet, rendezkedik. A téesz azonban már nem foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Ugyanis nincs hozzá földje.A történetet tipikusnak is lehetne mondani, ám mégsem az, mert a rendszerváltozást követően sok mezőgazdasági nagyüzem oszlott fel úgy, hogy a vagyon jelentős részét a vezetőség megtartotta magának, a tagság és az alkalmazottak pedig mehettek, amerre láttak, esetleg mezőgazdasági vállalkozásba kezdhettek néhány hektárnyi visszakapott földjükön. Érden azonban nem így történt.– A szövetkezet vezetősége gondosan ügyelt a tagság érdekére, próbálva biztosítani azt, hogy az átalakulás után is legyen munkájuk – mondja Hegedűs Géza, aki 1985 óta a Benta Völgye tsz elnöke.Az 1992. évi, szövetkezetekről szóló I. törvény kimondja, hogy szövetkezetek tulajdonában föld nem maradhat, a tulajdont nevesíteni kell. Ennek értelmében az 1800 hektáron gazdálkodó téesz területén három földalapot hoztak létre, s a termőföldnek a licitálások után 4800 új tulajdonosa lett. Az elnök szerint az akkori törvényhozásnak arra is kellett volna gondolnia, hogy az állatállomány takarmányának előteremtéséhez szükség van termőföldre, amelyet többnyire gépekkel művelnek meg.A fonák helyzetben a vezetőség ügyes döntést hozott: a részegységekből különböző kft.-ket alakítottak, amelyekben ötvenszázalékos arányban a téesz is benne volt. A gépeket – kedvező fizetési feltételekkel – elsőként azoknak ajánlották fel, akik azokon dolgoztak, ha nekik nem kellett, megvehette másik tag vagy alkalmazott. A szarvasmarhatelep is kft.-vé alakult, a takarmánytermelést bérelt földterületeken oldják meg.A 80-as évek végén a téesz hét-nyolcszáz embernek adott munkát. Jelenleg 14 alkalmazottja van, a kft.-k azonban majd minden régi dolgozónak biztosítottak munkalehetőséget. A vagyon tehát nem veszett el. Jellemző adat, hogy 1992-ben 177 millió forint értékű vagyont nevesítettek. Jó gazdálkodással azonban sikerült elérni, hogy az utóbbi években 200 millió forint hasznot osztottak fel a tagok és a tulajdonosok között, miközben a kft.-knek sikerült megvásárolniuk a téesz ötvenszázalékos részesedéseit is. Mégpedig úgy, hogy a vagyon jelentős részét bérbe adják, majd az így befolyt pénzt nemcsak működtetésre fordítják, hanem ismét befektetik.– Persze nem minden befektetés jön be – mondja az elnök. – A tőzsdei üzletek is kockázattal járnak, meg a bankok is tönkremehetnek. Ám az eredmények azt mutatják, hogy eddig jól sáfárkodtunk az anyagiakkal, hiszen a Benta Völgye vagyona tehermentes, ügyelünk arra, hogy a bankok nehogy bekebelezzék. Ezért az igazgatótanács havonta ülésezik, döntései értelmében történik a vagyongazdálkodás. A közgyűlés évente ül össze, és dönt az esetleges értékesítésekről. Talán nem véletlen, hogy a vagyonrészét senki nem vitte ki, maradt a szövetkezetben. A 234 tulajdonos és 118 tag között a vagyon értékének 80 százaléka a tagoké.A Benta Völgye tehát nem halott, nem fantomtéesz, valóban működik. Hegedűs Géza szerint a növénytermesztés is csak nagy területeken lehet igazán eredményes, kivéve talán a zöldségféléket. Állítását statisztikai adatokkal támasztja alá, amelyek szerint a megélhetést még biztosító családi farm nagysága Magyarországon nagyjából 40 hektár. Az amerikai farmok átlagos mérete 180, míg a nagyoké 2353 hektár.– Az adatok azt jelzik, hogy a kis családi gazdaságok nehezen boldogulnak, új típusú szövetkezetekre volna szükség. Ha ez magvalósul, lényegesen nőhet az agráriumban keletkező jövedelem, csökkenhet a munkanélküliség, emelkedhet a termelékenység – összegzi véleményét az elnök.