Légi csata

Kapuvár polgármesterétől érkezett levél a minap. Így kezdődik: „Kapuvár város közvéleménye mélységes felháborodással vette tudomásul a Magyar Nemzet című napilap (2000. július 22-i) szombati számában a Tollhegyen című rovatban Pilhál György írását...”Nem szeretem, ha Kapuvár közvéleménye haragszik rám, de azt sem szeretem, ha Kapuvár polgármestere Kapuvár közvéleményének nevezi magát. (Az ilyesmi még a Napkirálytól is rosszul hangzott: „Az állam én vagyok.”)Maradjunk annyiban, hogy dr. Bíró Péter haragszik rám, aki történetesen Kapuvár polgármestere.Miért haragszik rám dr. Bíró Kapuvárról?Azért haragszik, mert az egyik Tollhegyen-jegyzetemben egyetértettem egy győri olvasóval, aki azon kesergett, hogy miközben a hazai sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozik a második világháború magyar pilótáival (legendás repülősök egész sora szállt szembe a sokszoros túlerővel), addig az országot bombázó, városokat romba döntő egykori angol, amerikai pilóták időről időre jókora publicitást kapnak. Olvasóm mellékelt is egy fényképes újságcikket, én pedig idéztem belőle. „Az agg amerikai pilóta szeméből könny szökött ki, amikor a kapuvári polgármester és több városvezető társaságában megszemlélte a helyet, ahová annak idején repülőgépe lezuhant – ő ejtőernyővel megúszta.”Aztán odaírtam egy saját mondatot: „Ha a magyar légvédelem nem puffantja le, talán ma Kapuvár sincsen, következésképpen kapuvári polgármester sincsen, aki most bokacsattogva hercigeskedik az agg agresszor előtt.” (Talán ezt a „bokacsattogva hercigeskedik” kifejezést nem kellett volna odaírnom, hiszen csak a lelki szemeimmel láttam a jelenetet. Vissza is vonom. Stornó.)De a lényeg nem ez, és azt változatlanul vallom: a magyar sajtó elfeledkezett a világháború magyar pilótáiról – a volt ellenfelekről nem. Hát ez bántotta a győri olvasót. És engem is.Az agg pilótára már senki nem haragszik. Régóta nem.