Német neonáci atrocitások

Düsseldorfban körülbelül kétezer ember vonult ki az utcára, hogy tiltakozzon az elmúlt hetek során rendszeres jelenséggé vált szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen Németországban.A tüntetés résztvevői első alkalommal juttatták kifejezésre, hogy a neonáci erőszakcselekményekre nemcsak a politikusoknak, a rendőrségnek meg a bíróságoknak kell keresnie a választ – a társadalom sem vonhatja ki magát a felelősség alól. A tüntetéssel párhuzamosan tovább folytatódtak a mindennapos atrocitások és a biztonsági szervek reakciói: Rostockban, a thüringiai Bad Berkában, a bajorországi Deggendorfban a rendőrök időlegesen több mint száz személyt vettek őrizetbe, Freilassingban csak masszív bevetéssel sikerült érvényt szerezni annak a tilalomnak, amely elejét vette a szélsőjobboldali rendezvénynek.A politikusok különben nyugodtnak mondható nyári időszaka ezúttal nem számít „augusztusi uborkaszezonnak”. Az év eleje óta tartó, neonáci háttérrel rendelkező események radikalizálódása, az elkövetett tettek brutalitásának ugrásszerű növekedése, a szélsőjobboldal nyilvánosan kifejezésre juttatott aktivitása arra késztették a pártok, a szövetségi kormány és a tartományi kabinetek képviselőit, hogy azonnal reagáljanak.„Minden személynek, aki erőszakot alkalmaz, külföldiekre vadászik, veri, megsebesíti vagy megöli őket, templomokat és temetőket rombol, éreznie kell a törvények maximális szigorát. Ezeket a tetteseket rövid úton bíróság elé kell állítani, hogy azután börtönbe kerüljenek” – hangoztatta Hertha Däubler-Gmelin asszony, szövetségi igazságügy-miniszter.A belügyi tárcát irányító Otto Schily azzal a felszólítással fordult a tartományok hatáskörében működő rendőrség vezetőihez, hogy a szélsőjobboldal elleni harcban fokozott formában vegyék igénybe a szövetségi parancsnokság alatt álló határőrség (BGS) támogatását. „A különösen veszélyeztetett régiókban már csak azért is fontos a BGS bevetése, hogy kifejezésre juttassuk: az emberek számíthatnak az állam védelmére” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus. Günther Becstein bajor tartományi belügyminiszter széles körű vitát váltott ki azzal a javaslatával, hogy be kellene tiltani a szélsőjobboldali nézeteket képviselő NPD működését, mert a párt – az alkotmány nyújtotta lehetőségeket kihasználva – egyre inkább vonzza az erőszakra hajló elemeket, és lehetőséget nyújt nekik a nácista eszmék terjesztésére. Indítványa nem talált általános támogatásra. A szövetségi kormány attól tart, hogy a jelenleg érvényes törvények alapján az NDP sikerrel vétózná meg az alkotmánybíróság előtt a betiltásra vonatkozó rendelkezést, és ezzel jelentős erkölcsi sikert aratna az államhatalommal szemben. A szélsőséges politikai folyamatok kutatásával foglalkozó Hajo Funke professzor szerint a politikusok hosszú éveken keresztül lebecsülték, sőt bagatellizálták a neonácista jelenségeket: „Ebben a miliőben pedig gyorsan kialakult a robbanásszerű erőszak, amely előbb hevíti a parázsló tüzet, majd szervezett terrorrendszerhez vezethet.”A legutóbbi neonácista cselekedetek nagy részére a volt NDK területén létrejött új tartományokban került sor: Thüringiában, Mecklenburg-Előpomerániában, Brandenburgban, Szászország-Anhaltban, ahol a feltörő nácizmus jelenségeit a kommunista államvezetés eltitkolta, és semmiféle kísérletet nem tett arra, hogy politikai vagy társadalmi ellenintézkedéseket hozzon ellene. 1987 októberében kerékpárláncokkal és üvegekkel felszerelt fiatalok rohanták meg a kelet-Berlini Zions-templomot és „Sieg Heil!” és „Zsidó disznók!” felkiáltással támadtak a jelenlévőkre. A Stasi mindössze politikailag éretlen huligánokról beszélt, akik az NSZK neofasiszta elemeinek estek áldozatául.