A bölcsek jelentése a fejlődés mérföldköve

Az Európai Unió politikai unióvá való fejlődésének egyik mérföldköve a bölcsek jelentése – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka, Magyarország bécsi nagykövete a Magyar Nemzetnek. A nagykövet asszony szerint a bölcsek ajánlása sokban hasonlít Magyarország állásfoglalásához, nevezetesen hogy a tények alapján kell megítélni egy kormányt. A diplomata úgy vélekedett, hogy valószínűleg Ausztria lobbizni fog az unió kibővítése érdekében.– A bölcsek tanácsának jelentését követően az Európai Unió feloldotta az Ausztriával szembeni szankciókat. Ön miként értékeli ezt a lépést?– Lezárult egy korszak Ausztriában, az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldására vonatkozó munka azonban csak most kezdődik igazán az unióban. A bölcsek jelentése korszakos jelentőségű. Először is: nem általában beszélnek, hanem áttekintették a közös európai értékeket keretbe foglaló nemzetközi dokumentumokat, különösen ami a kisebbségek, menekültek és bevándorlók jogait illeti (pl. az alapjogok kartájának tervezetét vagy többek között az európai emberi jogi konvenciót és az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatot is) és ezt hasonlították össze az Ausztriába tapasztalható tényekkel. Javaslatot tesznek az európai szerződés 7. cikkelyének kiegészítésére annak érdekében, hogy a jövőben, hasonló helyzetben, legyenek meg egy szabályozás jogi keretei, és ne az érintett tagállam bevonása nélkül szülessenek döntések. Talán a legfontosabb, hogy a tájékoztatás és képzés eszközét ajánlják. Szerintem az EU politikai unióvá való fejlődésének egyik mérföldköve a bölcsek jelentése.– Ön szerint mi a legfontosabb tanulsága a szankcióknak?– Tanulságot korai lenne leszűrni, de érdekes, hogy milyen következtetésre jutott maga Ausztria. Idézem A. Rohant, a külügy főtitkárát, aki nemrég úgy nyilatkozott: arra kell törekedni, hogy magasabb rendű osztrák célokat mégoly megalapozott csoportérdekek se veszélyeztessenek. Ausztria ugyanis nettó befizető, Európa harmadik legtehetősebb országa, de volt olyan időszak, amikor egyedül maradt.– Magyarország nem csatlakozott az uniós szankcióhoz, sőt Orbán Viktor kormányfő fogadta az osztrák miniszterelnököt, Martonyi János pedig Budapesten találkozott Ferrero-Waldner külügyminiszter asszonnyal. Hogyan látja: sikeres volt ez a politika?– Úgy ítélem meg, hogy igen. Az unió tagországai elfogadták, hogy Magyarország más helyzetben van, mint nagyon sok európai tagállam, s ezért saját politikát kellett kialakítanunk.– Az utóbbi időben egyre-másra látnak napvilágot az unió bővítésének elhúzódására vonatkozó aggályok. Ausztriából nézve megalapozottnak tűnnek-e ezek a félelmek?– Vannak ilyen jelek, de ami Ausztriát illeti, állást foglalt a gyorsítás mellett. Az osztrák külpolitika arra törekszik, hogy aktív stratégiai partnerséget alakítson ki a környező országokkal, pl. Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával. Bár ma még nehéz megítélni, hogy ez konkrétan mit jelent, de a törekvést mindenképpen pozitívan értékeljük. Felelős politikusként először Schüssel vetette fel a közép-európai stratégiai partnerség gondolatát, s ehhez csatlakozva a külügyminiszter-asszony is úgy nyilatkozott, hogy a bővítést fel kell gyorsítani, hiszen azoknak az államoknak, amelyekkel Ausztria stratégiai partnerségre törekszik, ma ez az első számú prioritása. Valószínűleg Ausztria lobbizni is fog a mielőbbi bővítés érdekében, persze nehéz megmondani, hogy milyen sikerrel. Egy azonban biztos, megértették és átérezték a csatlakozni kívánó országok problémáját. Ezt pedig a korábbiakhoz képest igen komoly lépésnek tartom.– Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy példátlan lenne, ha népszavazás döntene a tagjelöltek csatlakozásáról, de ha ez mégis bekövetkezne, Magyarországnak akkor sem kellene tartania ennek végeredményétől. Ez a kijelentés Bécsből nézve is megállja a helyét?– Semmiképpen sem kellene attól félnünk, hogy Ausztria leszavazná Magyarország integrációját. De hozzátenném, azt sem tartom valószínűnek, hogy általánosságban népszavazás mellett döntenénk a tagországok a csatlakozás vonatkozásában. Természetesen egyik vagy másik tagország kiírhatja a népszavazást, de szinte kizártnak tartom, hogy ez uniós elvárássá válna.– A csatlakozás előtt azonban egy sikeres nizzai csúcsra van szükség. Ausztria vétózni fog-e a kormányközi konferencián?– Az osztrákok keményen és határozottan fogják az érdekeiket Nizzában képviselni, de nem valószínű, hogy bármilyen témában vétót gyakorolnának. A felelős osztrák politikusok nyilatkozatai mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy az osztrákok egy föderális Európát szeretnének felépíteni, és ez a gondolat már a nizzai döntéseknél is befolyásolja Ausztriát.– Ferrero-Waldner a minap azt hangsúlyozta, hogy Ausztria aktív szomszédságpolitikára törekszik. Milyen teendők vannak még az magyar–osztrák kapcsolat javítása érdekében?– A magyar–osztrák viszony általában véve jónak mondható. Ellenben Ausztriának más szomszédokkal való kapcsolatában vannak problémái, s nyilvánvalóan Bécs ezek megoldására fog elsősorban koncentrálni. Magyarország vonatkozásában nincsenek olyan konkrét, azonnal megoldandó gondok, mint például Temelin kérdése, ezért az osztrák–magyar kapcsolatokban én inkább a pozitívumokra helyezném a hangsúlyt. Ausztriának óriási lehetőségei vannak a szűkebb és tágabb értelemben vett regionális együttműködésben, s ma Magyarország mind gazdasági eredményei, mind fejlettsége fokán ebben teljes mértékben partner tud lenni. Az osztrák–magyar-szlovák háromszög például igen jelentős potenciállal rendelkezik, itt az ideje, hogy ez így, hármasban is megfogalmazásra kerüljön.– Október elsejétől négy burgenlandi településen hivatalossá válik a magyar nyelv is. Ön szerint ez annak köszönhető, hogy Magyarország nem csatlakozott a szankciót meghirdető országokhoz?– Ez ettől teljesen független. A kisebbségek jogainak a biztosítása benne van az osztrák kormány programjában, s nem tesznek mást, csak megvalósítják az ígéreteiket, amely szerencsés módon találkozik a mi elképzeléseinkkel. Jómagam egyébként azt veszem észre, hogy a határ menti településeken divat lett magyarul tanulni. Az elmúlt időszakban egyébként jelentős változás történt Burgenlandban az unió bővítésének megítélésében is, az ott élők ma már látják, mert a saját pénztárcájukon keresztül is érzik, hogy milyen előnyökkel jár Európa újraegyesítése.– A bécsi magyar nagykövetség milyen propagandát folytat Magyarország pozitív megítélése érdekében?– Nagyon sokat teszünk, nem titok, ez az egyik fő feladatunk. Például október 5-én rendezünk egy nagy Széchenyi gazdasági konferenciát, ahol bemutatjuk a Széchenyi-tervet, és ahová komoly szaktekintélyeket hívtunk meg. Ugyanakkor személyesen látogatom végig munkatársaimmal a különböző tartományokat. Nemrég voltunk például Felső-Ausztriában, ahol egy gazdasági kerekasztal mellett vállalkozókkal beszéltünk a befektetési lehetőségekről. Mezőgazdasággal foglalkozó előadás-sorozatot szerveztünk. Nincs olyan hét, hogy valami ilyen jellegű rendezvényen ne vennénk részt, s ennek megfelelően elég sok lehetőségünk van a helyi sajtóban is megjelenni.