Úgy tűnik, néhány napja „kézzelfogható” bizonyítéka is van annak, hogy véget ért a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ monopóliuma. A múlt héten adtak át a TIT-nél több mint négyszáz államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt. A siker természetesen nem valamiféle háború utáni győzelem, sokkal egyszerűbb dologról van szó. A 2000. január elsejétől érvényes, új nyelvvizsgarendszer már lehetővé teszi, hogy minden olyan nyelviskola kiadhasson államilag elismert végbizonyítványt, amelyet a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elismert. Az odáig vezető út persze egyáltalán nem könnyű, mert az akkreditációt nyelvvizsgarendszerek kapják, amelyeknek a nyelviskolák a vizsgahelyei. Az új rendszerben magát a vizsgahelyet is akkreditáltatni kell. Az elbírálás csupán 30–60 napig tart, inkább az az idő hosszú, mire a pályázó nyelviskolák eljutnak odáig, hogy a tavaly szeptemberben kiadott akkreditációs kézikönyvben előírt feltételeket teljesítsék. Szigorúan be kell tartaniuk a rendszerrel, az infrastruktúrával, a személyi állománynyal és a minőség biztosításával kapcsolatos leírásokat. A rendszer bevezetésének tavalyi előkészítésekor a több száz érdeklődőből csak néhányan adtak be szándéknyilatkozatot, azóta azonban egyre emelkedik a jelentkezők száma, egyre többen veszik észre az új lehetőséget, és azt, hogy még mindig az államilag elismert nyelvvizsgák jelentik a legnagyobb piacot. Ennek az az oka, hogy a résztvevők túlnyomó többsége az érettségi kiváltásához, felvételi pontok gyűjtéséhez, a diploma megszerzéséhez, vagy – főleg az állami szektorban – a nyelvpótlékhoz használja az oklevelet.Érdemes elgondolkodni azon, hogy egyes elemzők szerint Magyarországon a középiskolába érkező tanulók többségének nyelvtudása még négy-öt év tanulás után is alig értékelhető, miközben a szülők nyugodtak afelől, hogy gyermekük idegennyelv-oktatásban vett részt. Némi szarkazmussal azt is megjegyezhetnénk, hogy szorít az idő, mert az Európa Tanács 2001-et a nyelvek európai évének deklarálta, ezért mindenütt folynak az előkészületek nyelvi örökségünk megünneplésére. Az más kérdés, hogyan veti rá erre árnyékát a hazai iskolai nyelvoktatás mai állapota – hangzott el egy nemzetközi nyelvi konferencián. Szerencsére a jelenlegi oktatási tárca célul tűzte ki, hogy a közoktatás legyen képes felkészíteni minden tanulóját egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsga megszerzésére az érettségi bizonyítvány mellé. Fontosnak tartja azt is, hogy ez a lehetőség ne csak a nyelviskolákban tanulók számára legyen elérhető.A tárca elképzeléseit segítheti a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is, amely 1992-ben alakult a British Council és a United States Information Service támogatásával. Tevékenységükkel minőségi garanciát kívánnak adni a tanulóknak, hogy rátalálhassanak azokra a nyelviskolákra, amelyek képesek eredményes oktatást biztosítani számukra. Az általuk minősített nyelviskolákban évente 20–25 ezer hallgató tanul az országban. A TIT tehát csak egy példa a várható sok közül. Most várják akkreditációjukat a német, az olasz és a francia nyelvre. Az idő malmai lassan, de azért őrölnek.
Súlyos balesetet szenvedett a norvég női kézilabda-válogatott autóbusza
