Elfogadott közbeszerzési beszámoló

Magyarországon a hazai GDP 4-5 százalékát teszi ki a közbeszerzések értéke, és évről évre növekszik az arányszáma. A nyugat-európai országokban azonban ugyanez az arány eléri a 13 százalékot – hangzott el tegnap az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának ülésén, amelyen a testület egyhangúan elfogadta a Közbeszerzések Tanácsa elnökének éves beszámolóját.A közbeszerzési törvény módosítása legkorábban a jövő év első felében várható, de még akkor sem fog mindenben az európai uniós gyakorlathoz hasonlítani – mondta tegnap Berényi Lajos, a Közbeszerzési Tanács elnöke. Az EU 1999-ben is pozitívan értékelte a közbeszerzések magyarországi szabályozását és gyakorlatát. Az alapelvek ezen a téren már megvalósultak, s a meglévő törvények alkalmazása átláthatóan történik – mondta. Berényi ugyanakkor jelezte, hogy amíg nálunk az EU-s átlaghoz képest magasabb a nyílt eljárások aránya, változatlanul nagy a tárgyalásos közbeszerzések száma is. A tavaly lebonyolított eljárásoknak egyébként mintegy 10 százalékát támadták meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, s ez szintén magasnak számít nemzetközi összehasonlításban. Főképp a csatornaberuházással és a közétkeztetéssel kapcsolatos pályáztatásokat támadják meg.Szegeden például egy alkalommal – éppen közétkeztetéssel kapcsolatos beszerzésről – állapította meg a döntőbizottság a helyi önkormányzat mulasztását, amely miatt 20 millió forintra büntették a várost. A határozatot az önkormányzat megfellebbezte, az ügy jelenleg bíróság előtt van. Az ülésen erről is beszámolt Bartha Ferenc szegedi polgármester. Berényi Lajos megjegyezte: ettől függetlenül a többi városhoz képest Szegeden jóval kevesebb közbeszerzést támadtak meg. Székely Zoltán, a bizottság kisgazda elnöke felvetette: a PHARE-támogatású nagyberuházások esetében gyakran megkerülik a közbeszerzést. Ezen változtatni kell – mondta. Berényi Lajos válaszában úgy vélekedett, hogy a készülő törvénymódosításnak ezt is szabályozni kellene.