Elkerülhetetlen lépés?

Hatvan éve, 1940 őszén a Teleki-kormány mozgástere a hazánkra gyakorolt német nyomás erősödése következtében egyre szűkült. E német nyomáslegsúlyosabb következménye Magyarország háromhatalmi egyezményhezvaló csatlakozása volt. Az egyezményt Németország, Olaszország és Japán diplomatái írták alá 1940. szeptember 27-én Berlinben. E paktum – szövege szerint – defenzív jellegű volt. Azért kötötték, hogy az Egyesült Államokat visszatartsák az Anglia oldalán való hadba lépéstől, továbbá attól, hogyKína oldalán belépjen a Japán ellen 1937 óta folyó háborúba.A kétes dicsőség, hogy Magyarország csatlakozása szóba került, a szervilis berlini magyar követet, Sztójay Dömét illeti. Sztójay ugyanis tévesen értelmezte Ribbentrop egyik nyilatkozatát. A paktum aláírása után Ribbentrop német külügyminiszter egy sajtóértekezlet során az alábbi nyilatkozatot tette: „A paktum célja, hogy helyreállítsa a békét a világon. Minden államot, amelyik azzal a szándékkal foglal állást a tömb mellett (»dem Block gegenüber entgegentritt«), hogy hozzájáruljon a népek közötti békés kapcsolatok helyreállításához, őszintén és örömmel üdvözlünk, és meghívjuk a politikai és gazdasági újjárendezésben való együttműködésre.” A Deutsche Allgemeine Zeitung a nyilatkozatot tévesen az alábbi szöveggel közölte le: „... Minden államot, amelyik maga is azzal a szándékkal akar csatlakozni ehhez a tömbhöz (»dem Block beitreten will«), hogy hozzájárul a népek közötti békés kapcsolatok helyreállításához, őszintén és hálásan üdvözlünk...”E szöveg elolvasása után Sztójay azonnal táviratozott Csáky külügyminiszternek, és a paktumhoz való csatlakozást ajánlotta. Sztójay úgy vélte, hogy Német- és Olaszország elvárja a csatlakozást, s véleménye szerint ez lenne az utolsó alkalom, hogy Magyarország a tengelyhatalmak egyenrangú partnerévé váljék. Szerinte előnytelen lenne, ha Románia nálunk előbb csatlakozna a paktumhoz.Mielőtt még Csáky válaszát megkapta volna, Sztójay elrohant a német külügyminisztériumba, felkereste Ernst von Weizsäcker államtitkárt, és érdeklődött nála a belépés feltételeiről. Weizsäcker azonnal kiigazította Sztójay értelmezését, amely a Deutsche Allgemeine Zeitung téves közleményén alapult, és leszögezte, hogy a hármas paktum nem „nyitott szerződés”, nem tervezik az aláíró nagyhatalmakon kívül más államok csatlakozását. Szerinte Ribbentrop csak azt kívánta közölni, hogy azok az államok, amelyek szimpatizálnak a paktummal, ezt a szimpátiájukat hivatalosan is kifejezhessék. E mondatnak azonban nincs nemzetközi jogi szempontból releváns jelentősége.