Az erő és egység jelképe – a turulmadár, a magyarság szent madara

Az ősmagyar monda- és hitvilágban különleges helye van a magyarság szent madarának, a turulnak. Már a magyar mondavilág ősasszonya, Emese álmában is megjelent a turul, amely a magyarság egységét, erejét és megmaradását kifejező szimbólummá vált.

A milleniumi ünnepségek alklamából Tatbányán felállított turulszobor Fotó: Elter Tamás

Milyen madár volt a turul?

A mondabeli ragadozómadár leginkább egy nagy testű kerecsensólyomhoz hasonlíthatott, melyet a magyarok gyakran láthattak sztyeppei vándorlásuk során. A kerecsensólyom ma is honos hazánkban, az Európai Unió területén élő egyedek nagyjából hatvan százaléka itt él. 

Valószínű, hogy a mondabeli turul a kerecsensólyommal azonos  Fotó: Wikimedia Commons/Flickr

Az 1980-as évektől kezdve a madárvédelem pozitív hatásaként egyre nő az egyedszámuk – írja a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület. A kerecsensólyom kedvelt élőhelyét alkotják a ligetes erdők, fasorokkal tarkított területek, amelyek a sztyeppékre is jellemzők voltak.

A nagyszentmiklósi kincs edényein is látható fontos motívumként

A turul díszítőmotívumként az ősmagyar használati tárgyakon is megjelent. Akkoriban az volt a szokás, hogy temetkezéskor a használati tárgyait is az elhunyt mellé helyezték, mivel az ősmagyarok hite szerint ezeket a tárgyakat használta tovább a túlvilágon is. A nagyszentmiklósi kincs edényein szintén megtalálható a turulmadár mint motívum. 

A világhírű nagyszentmiklósi kincs egyik darabja  Fotó: Wikimedia Commons/ Sandstein

Az Árpád-házat azért nevezték Turul-nemzetségnek is, mert a turul az uralkodásra termettség jelképének számított. Tehát a magyarok bízhattak abban, hogy amíg az Árpád-nemzetség kezében marad a hatalom, az ország biztonságban lesz, bőség és szerencse kíséri a magyarság útját.

Álmos és vezérei a Képes Krónikában  Fotó: Wikimedia Commons

A ragadozómadár-motívum a meséinkben is szerepel: 

így például a Fehérlófiában a turulhoz hasonlatos griff az a madár, amely kimenti a főhőst az alvilágból, bár próbára is teszi: cserébe etetnie kellett őt Fehérlófiának a saját húsából. Akkor még nem tudhatta, hogy amikor az alvilágból a felszínre érnek, a griffmadár visszaadja neki az elveszett testrészeit. 1896-ban, a millenium, az ezeréves magyar államiság ünnepének idején került ismét az érdeklődés előtérbe a turulmadár mint a magyarság ősi jelképe.

A tatabányai turul Európa legnagyobb madárszobra   Fotó: Elter Tamás

 Jelenleg hozzávetőleg mintegy kétszáz turulszobor áll a Kárpát-medencében. 

Így többek között Budapesten a budai Várban, a XII. kerületben, a Szabadság-hídon vagy Tatabányán, ez utóbbi Európa legnagyobb madárszobra. E szobrok az egész Kárpát-medencében hirdetik a magyarság erejét és több mint ezeréves összetartozását a mindennapjainkban is.