Az erő és egység jelképe – a turulmadár, a magyarság szent madara

Az ősmagyar monda- és hitvilágban különleges helye van a magyarság szent madarának, a turulnak. Már a magyar mondavilág ősasszonya, Emese álmában is megjelent a turul, amely a magyarság egységét, erejét és megmaradását kifejező szimbólummá vált.

A milleniumi ünnepségek alklamából Tatbányán felállított turulszobor Fotó: Elter Tamás

Emese álmában találkozott a legendák madarával

A turulmadár eredetileg az Árpád-nemzetség totemmadara volt. Ez azt jelenti, hogy a turul volt a magyarok szimbolikus védelmezője már a kezdetekben is; a legendás ragadozómadár az erőt, a sikert és a bőséget jelentette. Anonymus a 12. században írta le kórnikájában a magyarok ősasszonya, Emese híres álmát. 

Emese és a turul   Fotó: László Gyula / Wikimedia Commons

Eszerint: „…álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt” -idézi a Katolikus Lexikon. Az ősmagyar legenda szerint Emese méhéből forrás fakadt és dicső uralkodók nemzedékei származtak tőle és férjétől, Ügyektől. A történetnek van egy olyan változata is, hogy amikor a turulmadár megtermékenyítette a magyarok ősasszonyát, két fia született: az egyik Hunor, a hunok, a másik pedig Magor, a magyarok ősapja volt – így boronálva össze a hun és a magyar rokonságot. 

Álmos vezér egy modern rekonstrukción  Fotó: Wikimedia Commons

A legenda másik változatában Emese Álmos fejedelemtől volt várandós. Azért is nevezték el őt Álmosnak, mert édesanyja ezt a jóslóálmot látta, amikor őt várta.

Emese álmának leírása Anonymusnál

„Isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak.” 

Kézai Simon krónikájában azt olvashatjuk, hogy a fején koronát viselő turulmadár volt már Attila hun fejedelem címerállata is, később pedig a magyar fejedelmek hadijelvénye. Éppen ezért Kézai Simon az Árpád-házat Turul-nemzetségként is emlegeti.

Árpád fejedelem és a honfoglaló magyarok a Vereckei-szorosnál  Fotó: Wikimedia Commons/Feszty Árpád

Részlet Kézai Simon krónikájából

„Ethele király czimerén is, mellyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejü madár vala ábrázolva, mellyet magyarúl turulnak hívnak. Mert ezt a czimert hordták volt magokkal a húnok mindig a hadban.”

Az állatok tisztelete az ősmagyar hitvilág fontos része volt. 

Egyes állatoknak tabu volt kiejteni a nevét, így például a szarvasnak vagy a farkasnak. Hittek abban, hogy a bőség és a szerencse akkor marad a magyarokkal, ha tisztelik a totemállataikat és őseiket. A turulmadár tehát a más népektől független önálló magyar államiság jelképe lett egyben.

Milyen madár volt a turul?

A mondabeli ragadozómadár leginkább egy nagy testű kerecsensólyomhoz hasonlíthatott, melyet a magyarok gyakran láthattak sztyeppei vándorlásuk során. A kerecsensólyom ma is honos hazánkban, az Európai Unió területén élő egyedek nagyjából hatvan százaléka itt él. 

Valószínű, hogy a mondabeli turul a kerecsensólyommal azonos  Fotó: Wikimedia Commons/Flickr

Az 1980-as évektől kezdve a madárvédelem pozitív hatásaként egyre nő az egyedszámuk – írja a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület. A kerecsensólyom kedvelt élőhelyét alkotják a ligetes erdők, fasorokkal tarkított területek, amelyek a sztyeppékre is jellemzők voltak.

A nagyszentmiklósi kincs edényein is látható fontos motívumként

A turul díszítőmotívumként az ősmagyar használati tárgyakon is megjelent. Akkoriban az volt a szokás, hogy temetkezéskor a használati tárgyait is az elhunyt mellé helyezték, mivel az ősmagyarok hite szerint ezeket a tárgyakat használta tovább a túlvilágon is. A nagyszentmiklósi kincs edényein szintén megtalálható a turulmadár mint motívum. 

A világhírű nagyszentmiklósi kincs egyik darabja  Fotó: Wikimedia Commons/ Sandstein

Az Árpád-házat azért nevezték Turul-nemzetségnek is, mert a turul az uralkodásra termettség jelképének számított. Tehát a magyarok bízhattak abban, hogy amíg az Árpád-nemzetség kezében marad a hatalom, az ország biztonságban lesz, bőség és szerencse kíséri a magyarság útját.

Álmos és vezérei a Képes Krónikában  Fotó: Wikimedia Commons

A ragadozómadár-motívum a meséinkben is szerepel: 

így például a Fehérlófiában a turulhoz hasonlatos griff az a madár, amely kimenti a főhőst az alvilágból, bár próbára is teszi: cserébe etetnie kellett őt Fehérlófiának a saját húsából. Akkor még nem tudhatta, hogy amikor az alvilágból a felszínre érnek, a griffmadár visszaadja neki az elveszett testrészeit. 1896-ban, a millenium, az ezeréves magyar államiság ünnepének idején került ismét az érdeklődés előtérbe a turulmadár mint a magyarság ősi jelképe.

A tatabányai turul Európa legnagyobb madárszobra   Fotó: Elter Tamás

 Jelenleg hozzávetőleg mintegy kétszáz turulszobor áll a Kárpát-medencében. 

Így többek között Budapesten a budai Várban, a XII. kerületben, a Szabadság-hídon vagy Tatabányán, ez utóbbi Európa legnagyobb madárszobra. E szobrok az egész Kárpát-medencében hirdetik a magyarság erejét és több mint ezeréves összetartozását a mindennapjainkban is.