Tegnap délután óta két magyar tagja van a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak: Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főtitkára letette az esküt Schmitt Pál MOB-elnök és Juan Antonio Samaranch társaságában Sydneyben, a Hotel Regentben. A fantasztikus külsőségeket sem nélkülöző ünnepség után Aján Tamást megrohanták a gratulálók, a televíziós és rádiós stábok.– Először elektronikus szavazással döntött a tagság, a végeredményt nem tudjuk, de mind a 14 jelölt felvételét elfogadta a testület – kezdte Aján. – Ezek után Schmitt Pál protokollfőnök az új tagokat egyenként a mikrofonhoz szólította, s elmondhattuk a fogadalmat. A szokásoknak megfelelően bal kézzel az olimpiai zászlót fogtam, s bizony elérzékenyültem, amikor az eskü szövegét mondtam. Utána Samaranch elnök úr kezet fogott velünk, azóta pedig egyfolytában a gratulációkat fogadom. Életem egyik legboldogabb napja ez. De nemcsak az enyém, hanem a magyar sport egyik nagy pillanata is volt az eskütétel.– Mit érez most? Örömöt, meghatottságot vagy valami mást?– Először is boldog vagyok, hogy a világ legjelentősebb sportszervezetébe kerülhettem, ráadásul akkor, amikor Juan Antonio Samaranch az elnök. Samaranchot lehet bírálni, lehet nem szeretni, de egyet nem szabad elvitatni: irányítása alatt a NOB rendkívüli mértékben megerősödött, és ma már világhatalomnak számít. Ráadásul a két csonka olimpiát követően ismét az ötkarikás lobogó alá invitálta az egész világot. Ezért is nagy dolog, hogy Schmitt Pál mellett én is a testület tagja lehetek.– A magyar sport milyen hasznot lát az ön felvételéből?– Magyar vagyok, azért mondom ezt, mert az idáig vezető utat mint a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főtitkára tehettem meg. Jellemző a helyzetre, hogy Schmitt Pál barátom tartózkodott a szavazástól, hiszen nem lenne ildomos, ha egy honfitársam szavazata döntene ilyen fontos kérdésben. Magyarként igyekszem mindent megtenni azért, hogy országunk sportdiplomáciai megítélése – ha lehet – még jobb legyen, mint eddig volt.Sydney, 2000. szeptember 13.
Szijjártó Péter: a labdarúgás történelem, szenvedély, nemzeti önazonosság
