Fókuszban az unió

Nem adják külföldi tulajdonba a stratégiai ágazatokat az Európai Unió államai. Az energiaellátásban kifejezetten saját polgáraik érdekeit védik ezek az országok. Párizsban, Rómában, Berlinben elképzelhetetlen lenne, hogy külföldi cégek vezetői diktálják a politikusoknak az áram- és a gázáremelésének mértékét...E tételeket állítják fókuszba holnap a Hosszú távú teendők, kötelezettségek és lehetőségek az energiahatékonyság, az energiatakarékosság javításában című konferencián. A Budapesti Vásárközpontban sorra kerülő fórumot a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége rendezi, védnökséget vállalt fölötte két miniszter, két államtitkár és számos főhivatalnok, emellett ifjabb és idősebb szakértők népes serege tart előadást az egész társadalmat húsbavágóan érintő kérdésekről. A témát fájóan aktuálissá teszi, hogy 1995 óta – amióta a Horn–Kuncze kormány, a világon azóta is példátlan módon külföldi kézbe adta a hazai stratégiai ágazatokat – kétszeresére emelkedett nálunk az energiaár, és negyedévente rendszeresen drágul az áram. Ez utóbbira ugyanis kötelezettséget vállalt a titkos megállapodást is kötő baloldali blokk.Holnap a vásárközpontban a hazai energetika legfőbb állami szakreferense, Hónig Péter helyettes államtitkár tartja a legnagyobb érdeklődéssel várt előadást: Magyarország energetikai rendszere az EU-csatlakozás tükrében címmel. E kérdés minden, a havi villanyszámlát rendben kiegyenlítő állampolgárt érint. E hónapokban (is) csendben kísérleteket tesznek a magyar energiapiacot már ellenőrzésük alá vonó külföldi nagyvállalatok arra, hogy hazánk uniós csatlakozásának pillanatáig „kész helyzetet” teremtsenek. Azaz családjaink teljesen kiszolgáltatottak legyenek olyan magánmonopóliu-moknak, amilyenek az uniós versenyjog szerint már nem jöhetnének létre.Hazánk villamos rendszere évtizedek óta jól működik, botrányos zavar csak a privatizáció után következett be: egy nemzetközi kupamérkőzésen 1996-ban kialudt a stadion fénye, a magánosított cég ugyanis nem tudott gondoskodni a biztonságos áramellátásról. A blamát igyekeztek agyonhallgatni utólag... Ma „energetikai rendszer” témájában inkább pénzügyi rendszerről lehet beszélni, s ez utóbbiban nagy bajok mutatkoznak. A Horn–Kuncze kormány ugyanis úgy adta el az erőműveket, hogy egyben hosszú távú áramvásárlási szerződéseket is ajándékozott a nyugati vállalatoknak. Azaz a vevő – a piacgazdaság törvényszerűségeit felrúgva – semmiféle kockázatot nem vállalt a vásárláskor... A Magyar Villamos Művek e szerződések alapján évtizedekig kénytelen lesz fizetni a szerződött summát. Igen ám, de az áramszolgáltató cégek nyugati tulajdonosai most a hazainál olcsóbb ukrán áramot szeretnének venni. Azaz e privatizációban is inkább a piacot vásárolták meg, s a termelést elsorvasztanák. Így állástalanná tennék a magyar erőművek dolgozóit, ám bezsebelnék a hosszú távú áramvásárlási szerződésben kikötött pénzt. Ez utóbbi összeget hívja „befagyott költségnek” a szakma külföldi érdekeltségű része, azért, hogy az elgyötört magyar társadalom ne értse, miről van szó...Pénzt kérni olyan szolgáltatásért, amit nem nyújtottak, közgazdasági nonszensz. Ennek elfogadtatásáért találták ki a „liberalizáció” jelszavát. A liberalizáció ezúttal azt jelentené, hogy el nem végzett munkáért kaphasson fizetséget a nyugati cég... Mindezt az EU-csatlakozás „köve-telményeként” próbálják feltüntetni az ebben érdekeltté tett szakemberek. Az unióban azonban nyoma sincs ilyen követelménynek: ott a közgazdasági ráció érvényesül. Többek között ezeket kell tisztázni a holnapi szakkonferencián.Hogy villanyfény gyúljon a fejekben.