Gázai halasztás

Gázában szeptember 13-án nem került sor a palesztin állam kikiáltására. A helyszínen a hangulat feszült volt. Lapunknak nyilatkozva a jeruzsálemi latin pátriárka úgy vélte: a szent helyek nagy részének nem lenne hátrányos, ha palesztin fennhatóság alá kerülnének.A gázai kövesút mentén a szamárkordék mellett a palesztin rendőrség dzsipjei robognak, majd a békésebb időre emlékeztető narancssárga Mercedesek hada, ami a palesztin autonómiában a taxik színe. Nem állam kell itt, hanem nyugalom – vélekedik az egyik taxisofőr.Az autonómia területén készenlétben vannak az izraeli és a helyi biztonsági szervek is. A napokban van az oslói egyezmény évfordulója is, amikor a norvég fővárosban Jasszer Arafat, a palesztin autonómia elnöke és Jichak Rabin egykori miniszterelnök megtette az eleinte utópisztikusnak tűnő békeszerződés első lépéseit. Ehud Barak miniszterelnöknek tudomásul kellene vennie, hogy a palesztin belső ellenállás megkérdőjelezheti Arafat és tábora jövőjét.Michel Sabbak jeruzsálemi latin pátriárka lapunk kérdésére válaszolva elmondta: szinte teljesen mindegy, hogy ki felügyeli a keresztény szent helyeket, a fontos az, hogy az egyházak belügyeibe ne szóljanak bele. „A szent helyek nagy részének – tette hozzá – palesztin fennhatóság alá kell kerülniük.” Sabbak szerint Betlehemben például – egy-két zökkenőtől eltekintve – nincsenek gondok a palesztin fennhatósággal.Erről természetesen az izraeliek hallani sem akarnak. A pátriárka szavait az izraeli vallásügyi minisztérium keresztény szent helyekkel foglalkozó tisztviselője, Uri Mor – megjegyezve, hogy a keresztény szent helyek többsége a franciskánusok kezelésében van, akik közvetlenül a Vatikánhoz tartoznak – kijelentette: a keresztény egyházak többsége elutasítja a latin pátriárka nyilatkozatait és viselkedését.