Hátrányos kedvezmények

Talán az idén megszületik a magyar–horvát szabadkereskedelmi megállapodás, miután a magyar fél olyan javaslattal állt elő, hogy az agrártermékek kereskedelmét a CEFTA-ban alkalmazott szabályoknak megfelelően bonyolítsák – ismertette Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján.Balás Péter hét eleji zágrábi tárgyalásainak tapasztalatait összegezve úgy vélte: a horvát fél első reakciói kedvezőek voltak, ezért várhatóan október elején folytatják a megbeszéléseket. Mindez azért jelentős, mert a magyar–horvát szabadkereskedelmi tárgyalások kezdete óta először nyár elején tűnt úgy, hogy közel a megállapodás, ám akkor a horvát kormányzat, az agrártermelők és a mezőgazdasági tárca igényeinek megfelelően, olyan új megközelítéssel állt elő, amely majdnem a nulláról való indulást jelentette.– Az e héten átadott magyar javaslat a tárgyalások újbóli felgyorsítását szolgálja – mondta Balás Péter, aki szerint mindkét ország érdeke, hogy a két ország közötti átmeneti kereskedelmi egyezmény mielőbb megszülessen, mert az csak Magyarország uniós csatlakozásáig tartható fenn.A magyar–horvát külkereskedelmi forgalom az elmúlt években átlagosan évi 220-230 millió dollárt tett ki, nem érte el az összes magyar külkereskedelem 0,5 százalékát sem. A Horvátországba irányuló export mintegy 20–30 százalékát adják agrár- és élelmiszer-ipari termékek. A Horvátországba irányuló magyar exportban a gépek és berendezések kisebb arányt képviselnek, mint a teljes magyar kivitelben, fontos termékek ugyanakkor az ipari alapanyagok és félkész termékek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a két ország közötti kereskedelem fellendülése esetén kis- és közepes méretű magyar exportőrök is nagyobb szerephez jussanak – ismertette a helyettes államtitkár.Balás Péter közölte azt is, hogy gőzerővel folyik az október 11-én Varsóban megrendezendő CEFTA miniszteri szintű vegyes bizottsági ülés előkészítése. Magyarország a korábbiaknál kevesebb feszültségre és vitára számít, mert az idei kevés termés miatt a kelet-európai piacokon nincs olyan túltermelés, mint korábban volt.Ezzel együtt a további liberalizációt illetően lesznek viták – mondta a helyettes államtitkár. Magyarország azért szorgalmazza az agrárkereskedelem további liberalizációját, mert több országban a normál vámszint mára a CEFTA-vámok alá került, így a kedvezmény több terméknél már vámhátrányt jelent. A vegyes bizottsági ülésen Magyarország szorgalmazni fogja azt is, hogy a Lengyelországban, Szlovéniában és Romániában még hatályban lévő piacvédelmi intézkedéseket helyezzék hatályon kívül, mivel azok az alacsony termelési szint miatt okafo-gyottá váltak.A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy csütörtökön feltáró jellegű, szabadkereskedelmi tárgyalásokat előkészítő tárgyalásokat folytatott Budapesten a macedón gazdasági miniszterhelyettessel.