A szervezett bűnözés elleni központ létrehozása kapcsán az MSZP és az SZDSZ alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg tegnap az előterjesztés parlamenti vitájában. A koalíciós pártok ugyanakkor úgy vélik, hogy az indítvány megfelel az alaptörvénynek, és nem érint kétharmados jogszabályokat.A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést segíti elő a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amely a rendvédelmi szervek új együttműködési formája – jelentette ki tegnap a központ létrehozásáról szóló törvényjavaslat parlamenti expozéjában Demeter Ervin. A polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a központ nem újabb nyomozó hatóság vagy nyomozati csúcsszerv, hanem pusztán adatkezelő szervezet. A maffiaellenes központ a jelenleg működő tíz rendvédelmi szervezet munkáját segítené a tőlük beszerzett információk rendszerezésével, elemzésével és gyors célba juttatásával. Demeter szerint a központ nem veszélyeztetné az egyes rendvédelmi szervek önállóságát.A miniszter megjegyezte azt is: az adatvédelmi biztos észrevételeinek többségét beépítették a javaslatba. Ugyanakkor indokolatlannak tartja az ombudsman azon javaslatát, hogy a központ létrehozásával módosítani kellene több, kétharmados többséget igénylő jogszabályt. A 40 fős szervezet 2001. január 1-jén kezdené meg munkáját, létrehozásához a költségvetésből 600 millió forintot fordítanak.– A szervezett bűnözői csoportok határokon átívelő tevékenysége, amely párosul a legkorszerűbb technika alkalmazásával, szükségszerűvé teszi a bűnüldöző szervek együttműködésének hatékonyabbá tételét – fogalmazott Kovács Zoltán (Fidesz). Hangsúlyozta: az információgyűjtés kiemelten fontos ezen a területen, mivel nagyon sok adat szükséges ahhoz, hogy valakire egyértelműen rá lehessen bizonyítani a bűncselekmény elkövetését. Kovács Zoltán szerint az előterjesztés nem érint kétharmados törvényeket. Azt is megjegyezte: számos EU-tagállamban – így Angliában is – működik hasonló szervezet.Gál Zoltán (MSZP) feleslegesnek nevezte a maffiaellenes központ felállítását, szerinte ugyanis a törvényjavaslatban meghatározott bűncselekményfajták 85 százaléka a rendőrség, míg a maradék 15 százalék a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. – A kétséges rendeltetésű, 600 millió forintot felemésztő hivatal helyett a két nyomozó hatóság közötti koordinációt kellene megteremteni – vélekedett. Gál Zoltán szerint a jobboldali konzervatív kormány stratégiája a szigorúbb büntetésekre, illetve a rendőrség jogkörének bővítésére és az állampolgárok megfélemlítésére építi a stratégiáját. Turi-Kovács Béla (FKGP) ezzel szemben úgy véli, nincs szó alkotmányossági problémáról az előterjesztés kapcsán, annak minden rendelkezése egyszerű többséggel elfogadható. – Meggyőződésünk szerint az alkotmányos keretek között minden eszközt meg kell adni a bűnüldöző szerveknek. Elfogadhatatlan az a szemlélet, amely az egyéni szabadságjogokat a közösségi jogok elé helyezi – hangsúlyozta a kisgazda politikus.Hack Péter (SZDSZ) szerint az új központ nem segíteni, hanem hátráltatni fogja a szervezett bűnözés elleni fellépést. Adatvédelmi aggályait hangoztatva jelezte, hogy megnyugtatóbbnak tartaná, ha az új információs központot nem a kormányzat alá rendelve, hanem az igazságszolgáltatás keretei között hoznák létre. Az MDF-es Csáky András szorgalmazta, hogy a központot irányító belügyminiszter szélesebb hatáskört kapjon, s egyedi ügyekben is határozhasson meg feladatokat. Hegedűs Loránt a MIÉP részéről a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Meglepetésének adott hangot, hogy éppen az állampárt jogutódjának képviselője beszélt a hatalmi koncentráció veszélyéről.A parlamentben tegnap megkezdődött az 1999. évi társadalombiztosítási költségvetés végrehajtásáról szóló javaslat, valamint az ehhez kapcsolódó ÁSZ-jelentés vitája.
Charlie Kirk gyilkosa nem működik együtt a hatóságokkal
