Nagy a széthúzás

A magyarországi román szervezetek között nincs összetartás, és az Országos Román Önkormányzatban sem képviselik kellőképpen érdekeinket – jelentette ki lapunknak Roxin László, a Budapesti Román Egyesület elnöke. Szerinte a hazánkban élő legtöbb román szégyelli nemzetiségét, néha még a szomszédoknak sem árulják el származásukat. Az elnök szerint ez az első parlamenti ciklus, amikor érezni lehet, hogy a magyar kormány konkrét lépéseket tesz a hazai nemzetiségek asszimilációjának visszaszorításáért.– Hazánkban jelenleg 20–25 ezer magyarországi román nemzetiségű ember él, ebből közel ötezren Budapesten – tudtuk meg Roxin Lászlótól. A fővárosi egyesület tíz éve működik, és a Budapesti Román Klub hagyományait is folytatja. Nyilvántartott és pártoló tagjainak száma több mint 200, ám sokkal többen érdeklődnének, ha lenne székházuk. Amikor megalakultak, a Nagymező utcában kaptak helyet, de el kellett hagyniuk az épületet egy másik egyesület miatt, amelyik folyamatosan tudta fizetni a bérleti díjat. Azóta elnökségi üléseiket, szűkebb körű összejöveteleiket Roxin László lakásában tartják, ami meglehetősen megnehezíti a szervezet tevékenységét. Ráadásul a könyvtárnak sincs elegendő helye, így a sok kötetnek a roskadozó polcok és a folyosó adnak helyet.– Nemrég írtunk egy pályázatot, amelyben erősen reménykedünk, hiszen nem nagyok az igényeink: csupán egy irodahelyiséget szeretnénk, nem egy egész székházat – tette hozzá az elnök.Tagjaik és az érdeklődők számára gyakran rendeznek összejöveteleket, ünnepségeket, holott minden jelentős támogatást pályázatokból és tagdíjakból szednek össze. Nagyobb rendezvényeiket Belváros-Lipótváros polgármesteri hivatalában tartják.– Az Országos Román Önkormányzatban sok olyan képviselő van, aki nem küzd a hazai románok érdekeiért, csupán felveszi a magas tiszteletdíjakat. Többen még anyanyelvüket sem beszélik, sőt községükben szakköri foglalkozás keretében sem hajlandók tanulni a nyelvet. Jó néhányan egyenesen szégyellik származásukat, annyira, hogy néha még a szomszédoknak sem merik elárulni valódi nemzetiségüket.A másik probléma, hogy a szervezetek között nagy a széthúzás – mondta az elnök, aki szerint emiatt az utóbbi időben nagy-mértékű asszimiláció indult meg. A szülők többsége is inkább angol vagy francia nyelvre taníttatja gyermekét, akik egymás között is inkább magyarul beszélnek.A kisebbségek körében egyébként kedvezően fogadták Dávid Ibolya miniszter azon nyilatkozatát, amely szerint a magyar állam tegyen meg mindent a hazai kisebbségek beolvadása ellen – hangoztatta az elnök. Az asszimiláció – vélekedett – mindenütt ellentétes a nemzeti érdekekkel, főleg itt, Kelet-Közép-Európában, ahol már sajnos egyre kevésbé érvényesülnek Szent István erre vonatkozó intelmei.Jövőbeli terveik között szerepel egy román nyelvű színpad létrehozása, bár azt még nem tudják, hol tudnának helyet biztosítani az alkalmi színtársulatnak. A Trianon utáni Magyarországon ez lenne az első ilyen jellegű intézménye a hazai románoknak.