Nemzetbiztonság: távol a politikától

„A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elemzi Nógrádi Zsolt nyilatkozatait, azt is vizsgálja, hogy mi motiválta az olajtanút” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Dobokay Gábor, a hivatal főigazgatója. Leszögezte: a szolgálatoknak nincs és nem is lehet befolyásuk a politikára. Dobokay Gábor kifejtette véleményét a szervezett bűnözés visszaszorításáért létrejövő koordinációs központról és az országot esetlegesen fenyegető nemzetbiztonsági veszélyforrásokról. Célszerűnek tartaná, ha a jövőben az NBH egy épülettömbben kapna helyet.– Az olajügyek kapcsán – konkrétan Nógrádi Zsolt televíziós interjújában – ismét hírbe hozták a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Mit érzett az olajtanú szavai hallatán?– Láttam az interjút, de semmilyen érzelmet nem váltott ki belőlem. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy sem az általam vezetett hivatal, sem a másik két polgári nemzetbiztonsági szolgálat nem érintett az ügyben. Úgy gondolom, hogy a szolgálatok hírbehozása ebben az esetben sokkal inkább publicisztikai, illetve a reklámbevételeket növelni hivatott fogásnak tekinthető.– Ezt hogy érti?– Az Akták nézettsége meglehetősen magas. Az interjúban a műsort vezető közismert riporter adta Nógrádi Zsolt szájába a titkosszolgálatok kifejezést, hibásan, hiszen kizárólag nemzetbiztonsági szolgálatokról beszélhetünk. Az interjú hallatán mindenki számára világosan kitűnhetett, hogy Nógrádi egyszer sem említette a „titkosszolgálatokat”, míg a műsorvezető több mint tíz alkalommal használta ezt a meghatározást.– Gondolom, Nógrádi korábbi bizottsági vallomását, illetve az említett interjút más különböző szempontok alapján is megvizsgálták a hivatal szakértői. Vannak már konkrét elképzeléseik arról, hogy milyen motívumok húzódnak a fiatalember cselekedeteinek a hátterében?– Természetesen mi is kíváncsiak vagyunk az események hátterére, hiszen az egész ügy tálalása alkalmas a köznyugalom megzavarására. Az NBH ezért rendszerezi és elemzi a rendelkezésre álló információkat. Meg kell állapítani – és ez a munka jó ütemben halad –, hogy ezt az embert mi és ki motiválta, de a vizsgálat részleteit illetően nem kívánok nyilatkozni.– Nógrádi 18 ezer oldalnyi „titkosszolgálati” dokumentumról beszélt. Elképzelhető, hogy önöknél ilyen mennyiségű irat gyűlik össze egy ügy kapcsán?– Ez nemcsak nálunk, de egyik rendvédelmi szervnél sem lehetséges.– Egyes újságcikkek nemzetbiztonsági szakértőkre hivatkozva azt sejtették, hogy a mostani olajbotrány hátterében külföldi titkosszolgálatok állnak. Mi a véleménye erről?– Ezeket az információkat nem szeretném kommentálni. Megjegyzem, a magukat nemzetbiztonsági szakembernek minősítő személyek általában hazai, illetve külföldi lapokból szerzik információikat, míg a hivatal munkatársai értelemszerűen egészen más adatokkal rendelkeznek, és azok alapján dolgoznak, illetve vonnak le szakszerű következtetéseket.– Pintér Sándor szerint ugyanakkor a szervezett bűnözői körök intéztek támadást ellene az olajügyek kapcsán. Mi az álláspontja a belügyminiszter teóriájáról?– A miniszter úr bizonyára megfelelő információkra alapozta a véleményét.– Térjünk át más témákra. Egyre több nyilatkozat lát napvilágot a nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrájának átalakításáról. Egyesek szerint indokolt a változás, mások viszont túlzott hatalomkoncentrációtól tartanak. Ön szerint szükség van-e a szervezeti átalakításra?– Ha a nyugati demokráciák nemzetbiztonsági szolgálatait vesz-szük alapul, nem találkozunk egységes modellel, hiszen minden országban más és más a struktúra. Én személy szerint híve vagyok minden olyan jobbító szándéknak, amely növeli a szolgálatok működésének hatékonyságát. Azt csak határozottan cáfolni tudom, hogy egy esetleges átszervezés esetében bármiféle hatalomkoncentrációról lenne szó. A szolgálatoknak Magyarországon – annak ellenére, hogy más vélemények is megfogalmazódnak – nincs és nem is lehet befolyásuk a politikára, működésük jogszabályokkal körülbástyázva teljesen átlátható. Sajnálnám, ha bármilyen szakmailag kiérlelt elgondolás kizárólag politikai okok miatt nem valósulhatna meg.– A kormány a szervezett bűnözés elleni harc hatékonyságát kívánja növelni a koordinációs központ létrehozásával is. Ön már korábban is az új szervezet megalakítása mellett foglalt állást. Miképpen értékeli a nemrégiben elkészült tervezetet?– Nagy örömmel tölt el, hogy a koordinációs központ kigondolásában, illetve a tervezet kidolgozásában is személyesen részt vehettem. Remélem, hogy valóban sikerül egy olyan szervezetet létrehozni, amely eredményes lesz majd a szervezett bűnözés elleni harcban. A központ lényegében adatokat kezel majd, amelyeket jogosultság szerint kiad, illetve kormányzati döntésekhez készít különböző elemzéseket. A koordinációs központ nagy előnye, hogy a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben, a maffia jellegű bűncselekmények megakadályozásában érintett szervek – így a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a VPOP, az APEH illetékes igazgatósága és a Határőrség – természetes módon elkülönülő feladataik végzése során keletkezett adatokat, a műveleti munkában felhasználható információkat összegyűjti, illetékesség szerint a szerveket tájékoztatja és ezáltal a külön szálakon vagy több szálon folytatott felderítő munkát összehangolja. Ez nyilvánvalóan növeli a hatékonyságot, megszünteti a felesleges párhuzamosságokat, és összességében lehetővé teszi, hogy a magyar, illetve a Magyarországra települni szándékozó szervezett bűnözőket felderítse, a maffiatevékenységet felszámolja. Meg kell jegyeznem, hogy az a szervezett bűnözői tevékenység, amellyel ma még szembe kell néznünk, egyáltalán nem magyar sajátosság. Azok a nyugati demokráciák, amelyek közé magunkat is soroljuk, ugyanúgy szembekerülnek ezzel a problémával. Ebben a vonatkozásban a koordinációs központ felállítása nagy előrelépést jelent, amellyel talán még példával is szolgálunk néhány ország számára. Igaz ez annak ellenére, hogy a központ alapgondolatát egy brit, az ottani rendvédelmi szervek információit koordináló intézménytől vettük át.– Ki vezeti majd az új testületet? A Magyar Hírlap szerint a központ vezetésére Mikó István dandártábornoknak vannak a legnagyobb esélyei.– Szerintem az a helyes, ha egyelőre arctalanul tervezik meg, hogy milyen szakemberre van szükség egy ilyen intézmény irányításához. A testület első emberének nyilván jól kell ismernie a központ által összehangolt szervezetek munkáját, és megfelelő jogi, adatvédelmi, illetve számítástechnikai képzettséggel kell rendelkeznie.– Érkeztek önökhöz mostanában olyan jelzések, amelyek készülő terrorcselekményekről számolnak be?– Magyarország helyzete az elmúlt időszakban sokkal frekventáltabbá vált. Hazánk terrorveszélyeztetettségi szintje például a délszláv válság ideje alatt jelentősen nőtt. Ahhoz képest jelenleg nyugodt a helyzet. Gazdaságunk, társadalmi, jogi rendünk a külföldiek számára olyan liberális feltételeket biztosít, amelyek azt a veszélyt hordozzák, hogy az országban olykor nem kívánt személyek is megjelennek. Ilyen összefüggésben fokozottan figyeljük azokat, akik veszélyhelyzetet teremthetnek, éppen ezért a nemzetközi együttműködésre is nagy hangsúlyt helyezünk.– Tavaly arról lehetett hallani, hogy az alvilági körök között tart a piac újrafelosztása. Jelenleg hogyan áll ez a folyamat?– Azt mondhatjuk, hogy a korábban felfedett, szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható csoportok jelenleg visszaszorulóban vannak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a piacon új érdekszférák jelennek meg, amelyeknek eszük ágában sincs legális eszközökkel érvényesíteni gazdasági céljaikat.– Pillanatnyilag a gazdaság mely területei vonzzák a leginkább a szervezett bűnözői csoportokat?– A különböző körök korábban nagy figyelemmel kísérték a privatizációhoz köthető üzleti lehetőségeket. Jelenleg a szórakoztatóipar újabb, egyre nívósabb ágazatait környékezik meg, és nagy valószínűséggel az itt megszerzett érdekeltségeikről sosem mondanak le önként.– Milyen méreteket ölt hazánkban a pénzmosás?– Nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem számottevő ez a jelenség, ami persze nem azt jelenti, hogy ezzel nem kell komolyan foglalkoznunk.– Mekkora gondot okoz a kábítószer?– Jól érzékelhető, hogy hazánk már nemcsak szállítási útvonal, hanem mindinkább kábítószer-fogyasztó ország is. Ilyen értelemben a kábítószer illegális forgalmazása biztosan növekszik. Az utóbbi időszakban – részben az NBH közreműködésével – a rendőrség és a határőrség intézkedései következtében egyre nagyobb mennyiségű drogot sikerült lefoglalni, illetve terjesztőket elfogni.– Az NBH másik fontos feladata a szélsőséges politikai csoportosulások szemmel tartása. Jelenleg ezzel kapcsolatban mit tud elmondani?– Tekintve, hogy hazánkban a szélsőséges törekvéseknek nincs terük, így az ilyen nézeteket képviselő szervezetek céljaikat nem tudják megvalósítani. Hozzá kell tennem, hogy ezek a csoportok mindenképpen veszélyesek, mert rendkívül elszántak. Ha nem tudunk rájuk mind társadalmi, mind rendvédelmi módszerekkel, hatást gyakorolni, akkor veszélyforrást jelenthetnek. Figyelni kell arra, hogy a kis csoportocskák igyekeznek nemzetközi értelemben is kapcsolatot teremteni egymással, részt akarnak venni egymás rendezvényein.– Ezeknek a szélsőséges csoportoknak milyenek az anyagi feltételeik? Kapnak-e külföldi segítséget?– Sajnos előfordul. Ha nem is jellemző, vannak olyan adományozók, akik ilyen csoportokat támogatnak. Arra is van példa, hogy kisebb külföldi szervezetek próbálnak segítséget nyújtani hazai társaiknak.– Az interjú végén azokról a sajtóértesülésekről kérdezném, miszerint az NBH két részlegét a jövőben egy épülettömbben helyeznék el. Van valóságalapja a hírnek?– Mindenképpen szerencsés lenne, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal központja egy épületben működne. Ennek nyilván praktikus okai lennének, mivel az infrastruktúra egységesítésével megszűnne a közlekedéssel járó költségkiadás, időveszteség is.– A Honvédelmi Minisztérium épületében elférne az NBH?– Az épület – méretét tekintve – egy része is megfelelne a hivatal egy helyre költözésére.