Ötödik évszak

Ötödik évszak címmel gyűjtötte öszsze Matúz Gábor elbeszéléseit, amelyek, bár hangsúlyozottan személyes vallomások, voltaképpen látleletek a rendszerváltásra készülő és azt meglehetősen ellentmondásosan végrehajtó országról, lakóinak fizikai és lelki állapotáról. Akár Kerouac hősei, Matúz novelláinak szereplői is folyton úton vannak, a megérkezés soha valóra nem váló reményével. Csodák történhetnek, történnek is, de nincs megváltás, nincs menekvés. Az útszéli Krisztus kínok, keservek közepette leszáll a keresztfáról, majd hamarosan ismét felfeszítteti magát. A parkban gyermeklányt erőszakolnának meg, ha nincs a megmentő, aki aztán maga fejezi be elődje akcióját. A hídról elvonszolt öngyilkosjelöltről kiderül, hogy szerelme halálos kísérletét siratja. Az állapotos fiatal nőt nem lehet eltéríteni magzata megölésétől. Csupa meghökkentő, a valóság és fantasztikum határán egyensúlyozó történet. Itt a holtak egy-egy találkozás erejéig életre kelnek, aztán alázatosan visszafekszenek koporsójukba, abban a tudatban, hogy a korábban kibeszéletlen konfliktusokat, ha oldani nem is, legalább enyhíteni tudják. Matúz hősei harmóniára, szeretetre, szerelemre vágynak, s nem annyira a külvilág, mint önnön korlátaik gátolják a vágyak beteljesülését.Az újságíró Matúz Gábor írói bemutatkozása több mint ígéretes. Ha sikerül megőriznie hangjának eredetiségét, mesélőkedvét, még sok örömet szerezhet. Ha istenáldotta adottságaihoz nagyobb stiláris fegyelem társul, ha lesz ereje kirostálni a zsurnaliszta elemeket, még hallani fogunk róla. Csak rajta múlik. (Matúz Gábor: Ötödik évszak, Ipoly Kiadó, Balassagyarmat, 1999. Ára: 1850 forint)