Ez a pályakezdő fiatalok rémálma

Pályakezdőként elhelyezkedni nem mindig könnyű és ritkán megy gyorsan. A fiatalkori munkanélküliség az egyik legnagyobb globális társadalmi és gazdasági kihívás, amely hosszú távon hatással van a gazdasági növekedésre, a társadalmi kohézióra és a fiatal generációk jövőjére.

Fotó: Németh András Péter

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) adatai szerint világszerte mintegy 65 millió 15–24 éves fiatal munkanélküli, ami körülbelül 13 százalékos arányt jelent. Ez a szám bár kismértékben csökkent az elmúlt években, még mindig jóval magasabb, mint a felnőtt korosztály munkanélküliségi rátája. Magyarország a nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező helyzetben van, de a fiatalkori munkanélküliség, a 15–29 éves korosztály munkanélküliségi rátája még mindig magasabb az országos átlagnál. Ezért fontosak a fiatalok foglalkoztatását ösztönző programok, mint az Ifjúsági garancia vagy az Otthon start program – írja tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató. 
 

A fiatalkori munkanélküliség súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár
Fotó:  Shutterstock

Globális probléma a fiatalok munkanélkülisége

A probléma különösen súlyos a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Európában, ahol a fiatalok munkanélkülisége tartósan 20 százalék felett alakul. Riasztó adat, hogy a világ fiataljainak több mint egyötöde sem nem tanul, sem nem dolgozik – szaknyelven az ún. NEET-csoport (Not in Education, Employment or Training) tagja –, ami a társadalmi leszakadás és a kirekesztettség fokozott kockázatát hordozza.
A tanulmány kiemeli: a jelenség mögött számos tényező áll. Az egyik legfontosabb az oktatási rendszerek és a munkaerőpiac elvárásai közötti szakadék. 

Sok országban az oktatás túlságosan elméleti jellegű, kevés hangsúlyt fektet a gyakorlati, alkalmazható készségekre. Eközben a gazdaságban a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a zöldátállás teljesen új kompetenciákat követel meg, amelyekre a jelenlegi képzési rendszerek csak lassan reagálnak. 

Szintén nehezíti a fiatalok elhelyezkedését az első munkatapasztalat hiánya: a munkaadók gyakran előnyben részesítik a már tapasztalt jelentkezőket, így a pályakezdők ördögi körbe kerülnek – tapasztalat nélkül nehéz álláshoz jutni, állás nélkül pedig nem lehet tapasztalatot szerezni.
Gazdasági és strukturális tényezők is súlyosbítják a helyzetet. A válságok, mint a 2008-as pénzügyi összeomlás vagy a Covid–19 járvány, aránytalanul sújtották a fiatalokat. A gazdaság lassú talpra állása sok országban nem képes felszívni az újonnan belépő generációkat. A rugalmatlan munkaerőpiacok, a merev munkajogi szabályozás és a magas adminisztratív terhek tovább nehezítik a fiatalok belépését a munkavilágba. Sokan kényszerülnek határozott idejű, részmunkaidős vagy informális foglalkoztatási formákra, amelyek nem biztosítanak hosszú távú egzisztenciát.
A következmények messze túlmutatnak az egyéni anyagi nehézségeken. A tartós munkanélküliség vagy inaktivitás önállósodási problémákhoz vezet:

• később költöznek el a szülői házból, 
• halasztják a családalapítást, 
• a mentális problémák – depresszió, szorongás, kiégés – is gyakoribbak ebben a csoportban. 

Gazdaságilag hatalmas veszteséget jelent a kihasználatlan humán tőke: elmarad az innováció, csökken a termelékenység és a GDP-növekedés. Nemzetközi szinten számos válasz született a problémára. Az Európai Unió 2013-ban indította el az Ifjúsági Garancia programot, amelynek célja, hogy minden 15–29 év közötti fiatal négy hónapon belül munkát, képzést vagy gyakornoki lehetőséget kapjon. Több ország – például Németország és Ausztria – sikeresen alkalmazza a duális szakképzési rendszert, amely egyszerre biztosít elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot. Finnországban komplex tanácsadóközpontok segítik a fiatalokat pályaorientációval, továbbképzéssel és mentális egészségügyi támogatással.

A magyar pályakezdő fiatalok helyzete

Magyarországon a fiatalkori munkanélküliség 2024-ben 9,2 százalék volt, ami kedvezőbb az uniós átlagnál, de még mindig jóval magasabb, mint a teljes munkanélküliségi ráta. A hazai Ifjúsági garancia és Ifjúsági garancia plusz programok, valamint a lakhatást támogató Otthon start program hozzájárulnak a helyzet javításához, ám a kihívás továbbra is jelentős. A jövő kulcsa:

• az oktatás modernizálása,
• a gyakorlati készségek fejlesztése, 
• a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele,
• és a fiatalok számára vonzó, stabil karrierutak kialakítása.
  Magyarországon a fiatalok munkaerőpiaci helyzete az elmúlt évtizedben számottevően javult, de továbbra is kihívásokkal terhelt terület. A 15–29 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2024-ben 9,2 százalék volt, ami kedvezőbb az uniós átlagnál, ugyanakkor jóval meghaladja a teljes népesség munkanélküliségének 4,5 százalékos arányát. Ez azt jelzi, hogy a fiatalok még mindig nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint az idősebb korosztályok. Fontos kiemelni, hogy a helyzet jelentős javulást mutat a 2010-es évek elejéhez képest, hiszen 2012-ben még 19 százalékos körüli volt a fiatalkori munkanélküliség.
  A probléma kezelésére több hazai program is indult. 2015 óta működik az Ifjúsági garancia program, amely tanácsadással, mentorálással, képzési lehetőségekkel, támogatott foglalkoztatással és vállalkozói ösztönzőkkel segíti a munkanélküli és inaktív fiatalok elhelyezkedését. 2024 áprilisától elindult az Ifjúsági garancia plusz is, amely kifejezetten a 30 év alatti, se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok számára kínál személyre szabott támogatást, a tartós munkavállalást ösztönözve. A fiatalok életkezdését támogató intézkedések közé tartozik az Otthon start program is, amely a lakhatási biztonság javításával közvetetten növeli a munkavállalási esélyeket és segíti az önállósodást.