Lakhatási megoldások fiataloknak: munkáltatói juttatás és Otthon start hitel egy csomagban

Az Otthon start program és a 35 év alatti fiataloknak járó munkáltatói lakhatási támogatás 2025-ben együtt kínálnak új lehetőségeket a fiatalok otthonteremtéséhez és munkaerőpiaci helyzetük stabilizálásához. A béren kívüli juttatásként adható havi 150 ezer forintos támogatás lakbérre vagy hiteltörlesztésre fordítható, és jól kombinálható az Otthon start fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelével. Ez a támogatási rendszer motiválja a fiatalokat a munkavállalásra, támogatja mobilitásukat, és segítséget nyújt az első lakás megvásárlásában.

Az Otthon start program és a 35 év alatti fiataloknak járó munkáltatói lakhatási támogatás 2025-ben együtt kínálnak új lehetőségeket a fiatalok otthonteremtéséhez és munkaerőpiaci helyzetük stabilizálásához Forrás: Shutterstock

Stabil otthon, biztos munkahely – ezt kínálja a 2025-ben bevezetett két új lakhatást segítő elem, az Otthon start program és a cafeteriaként szabadon adható munkáltatói lakhatási támogatás. Az első új elem idén év elején érkezett, mégpedig 2025. január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a fiatal, 35 év alatti munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. A munkáltató számára azért kedvező ez a juttatási forma, mert az adózása hasonló a Szép-kártyáéhoz, 28 százalékos adó terheli csupán. Az akár havi 150 ezer forintos összeget (évi 1,8 millió forintot) lakbérre vagy lakáshitel törlesztésre is fordíthatják.

 A béren kívüli juttatásként adható havi 150 ezer forintos támogatás lakbérre vagy hiteltörlesztésre fordítható, és jól kombinálható az Otthon Start fix 3%-os kamatozású lakáshitelével (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A támogatás felhasználása egyszerű, lakáshitel-törlesztés esetén a bankhoz érkezik az összeg. Ez a béren kívüli támogatási elem kedvező feltételeket teremthet az első lakásuk megvásárlását tervező, legfeljebb 35 éves fiatalok számára, ráadásul jól kombinálható az Otthon start programmal: a munkavállaló egyszerre veheti igénybe az Otthon start hitelt az első lakás megvásárlásához, és emellett kaphat munkáltatói lakhatási támogatást is, ami segítheti a hiteltörlesztés terheinek enyhítését. Jól látható, hogy az új cafeteria-elem mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak kedvező lehet több szempontból is: a munkáltató kedvező adózás mellett nyújthatja, így munkaerőköltséget csökkenthet, miközben a munkavállaló számára adómentes és a támogatást beforgathatja az Otthon start hitelének törlesztésébe. Így támogathatják a munkáltatók dolgozóik stabil lakhatását – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, hogy „versenyhátrányba kerülhetnek azok a munkáltatók, amelyek nem adnak lakhatási támogatást az első lakás megvásárlását tervező fiataloknak”. 

A támogatás ugyan csak 35 év alattiaknak adható, azonban ezzel együtt is 1,2 millió munkavállalót jelent a KSH adatai alapján, így az alkalmazásban állók közül minden negyedik embert érint. Az ingatlan.com várakozása szerint a szeptembertől kezdődő 12 hónapban legalább 60-70 ezer fiatal vághat bele első lakása megvásárlásába, továbbá a KSH adatai alapján a 18–35 éves korosztály 2020–2023 között évente 30–43 ezer ingatlanvásárlást bonyolított, ami a program hatására megduplázódhat.

Az Otthon start program a fiatalok munkavállalását is ösztönzi

A különféle támogatási programok kombinációja rugalmasságot hozhat a rendszerbe. Az Otthon start program és a munkáltatói lakhatási támogatás komplex, egymást erősítő eszközök lehetnek, amelyek jelentősen javíthatják a fiatalok lakhatását és munkaerőpiaci pozícióját Magyarországon. Az Otthon start program segíti és ösztönzi a fiatalok munkavállalását, munkaerőpiaci mobilitását és stabilabb lakhatását. Csökkenhet a fiatalok munkanélkülisége és a tanulásban vagy munkában nem részt vevők (NEET) aránya is, vagyis ösztönzően hathat a munkavállalásra. 

A béren kívüli juttatásokkal pedig versenyképesebbé válik az adott munkahely a fiatalok körében, jobban meg tudja tartani a munkavállalóit, illetve segít a tehetségek odacsábításában is – a béren kívüli juttatások nagy vonzerőt jelenthetnek a toborzás során, különösen a munkaerőhiányos ágazatokban. Továbbá a munkáltatók a béren kívüli jutattásokkal motiválhatják és elkötelezettebbé, lojálisabbá is tehetik munkavállalóikat.

Érdemes továbbá látni, hogy a magyarországi lakhatási támogatási rendszer most már minden életkorban kínál célzott segítséget: egy új GINOP Plusz program érdemben kiegészíti a fiatalok Otthon start és munkáltatói lakhatési támogatási lehetőségeit az idősebb korosztályra is kiterjesztve. E három program által a mobilitás, a belépés a munkaerőpiacra és a munkahelyváltás jelentősen könnyebbé válik, akár a fiatalok, akár a (tartósabban) álláskeresők számára; jelentősen javítva a munkaerőpiaci rugalmasságot. 

A 2024-ben indult GINOP Plusz program által a 30–64 év közötti, legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személyek is kérhetnek lakhatási támogatást, amennyiben új munkaviszonyuk legalább hatvan kilométerre re van lakóhelyüktől. A program keretében a résztvevő akár 12 hónapon keresztül is igénybe veheti a lakásbérleti díj száz százalékára szóló támogatást, de legfeljebb a mindenkori minimálbér hetven százalékáig (2025-ben ez havi bruttó 203 560 forintot jelent). Feltétel a legalább hat hónapra, heti legalább húsz órára szóló munkaviszony, valamint hogy a munkavégzés helyén vagy annak hatvan kilométeres körzetében ne legyen saját lakóingatlan. Ez a támogatás azoknak jelenthet nagy segítséget, akik lakóhelyükön nem találnak munkát, de mobilisak és hajlandók költözni vagy ingázni.