A külföldön dolgozó fiatalokat is hazatérésre ösztönözheti az Otthon start program

Egy nemzetközi kutatás szerint három dolog szükséges ahhoz, hogy egy külföldön munkát vállaló számára a hazatérés reális alternatíva legyen. Ez a három ösztönző a biztos lakhatás, a családokat támogató közeg és a kiszámítható megélhetés. A magyar kormány sokat tett és tesz azért, hogy ez a három dolog megvalósuljon. Ebben a törekvésben az Otthon start program egy újabb lépés a hazatérés ösztönzésben, a magyarországi otthonteremtésben. A program sajátossága, hogy egyszerre szólítja meg az itthon élőket és azokat, akik jelenleg külföldön élnek, de hosszabb távon Magyarországon szeretnének otthont és jövőt teremteni maguknak és gyermekeiknek.

Jövőre az eddigieknél is több pénz jut a családok támogatására

Azzal, hogy Magyarország 2004-ban az Európai Unió közösségének a tagjává vált, életünk része lett az unió egyik legfontosabb joga és lehetősége, az Európán belüli mobilitás. Ezzel új perspektívák nyíltak meg a munkaerőpiac terén; a középiskolások, egyetemisták határokon átnyúló képzési ösztöndíjakhoz, a pályakezdők szakmai gyakorlati lehetőségekhez jutottak, sokan pedig anyagi megfontolásból döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

Hazánkban számos kormányzati intézkedés segíti a családok jobb megélhetését, ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik az Otthon start program is (Fotó: Pexels)

Minden egyes elvándorló fiatal veszteség, de a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége az EU egyik legfontosabb vívmánya, amivel a fiatalok Európa szerte élnek. Régiós viszonylatban vizsgálva ugyanakkor lakosságszám-arányosan Magyarország a relatíve alacsonyabb nettó elvándorlást felmutató országok közé tartozik. A régióból elvándorlók aránya a legmagasabb Romániában (24,1 százalék), Horvátországban (21,3 százalék) és Bulgáriában (18,5 százalék), ezekben az országokban az elvándorlás aránya több, mint négyszerese a magyar mutatónak. A magyarországi 5,6 százalékos elvándorlási arány az uniós átlag alatt van, a cseh (5,4 százalék) és szlovén (3,7 százalék), mutatóhoz áll közel – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

2005 és 2024 között 181 ezer fővel nőtt azok száma, akik Magyarországon születtek, de 2024-ben már más országban éltek; számuk mostanra elérte az 538 ezret. A kivándorlási adatok azonban önmagukban nem mutatnak teljes képet, hiszen ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedik a hazatérők száma is. 2010 óta egyre többen döntenek a hazatérés mellett, 2024 rekordszámot döntött, ebben az évben csaknem 29 ezren tértek haza Magyarországra.

Azok száma sem elhanyagolható, akik továbbra is Magyarországon élnek, de szomszédos országban dolgoznak, számuk a 2022-es népszámlálási adatok szerint 122 ezer fő volt. A külföldre ingázók közül legtöbben Ausztriába járnak dolgozni. A munkavállalók mobilitási hajlandósága azonban nemcsak határon túlra jellemző, hanem belföldön is növekszik. Az ingázók magas száma annak is köszönhető, hogy a magyar munkavállalók egyre rugalmasabban választanak munkahelyet: a KSH népszámlálási adatai szerint 2022-ben már csaknem kétmillió ember dolgozott olyan településen, amely nem egyezett meg az állandó lakóhelyével.

Ahogy a külföldi munkavállalás motivációi nagyon sokrétűek, úgy a visszatérés okai is. Egyesek megtalálják az álmaikat, mások csalódnak, de vannak olyanok is, akikkel egyszerűen visszafordul az út. Van, aki felméri, hogy a magasabb kereset sem pótolhatja azt, hogy látja felnőni a gyerekeit, akiket itthon hagyott. Eljön az a pillanat, amikor az idős szülők, rokonok segítségre, támaszra szorulnak. A kutató szembesülhet azzal, hogy egy szintig eljuthat a hierarchiában, de aztán beleütközik az üvegplafonba, a szervezeti hierarchián belül egy pont fölé csak a helyiek emelkedhetnek. Az sem kizárt, hogy nem az elvándorló életében, hanem a fogadó ország helyzetében állnak be olyan változások, amelyek hazatérésre ösztönzik őket. Romolhat a gazdasági helyzet, így a korábbi pénzügyi előnyök elvesznek. A fogadó ország politikai helyzetében is bekövetkezhetnek változások: romlik a közbiztonság, felerősödnek a külföldi munkavállalókkal szembeni hangok. Bármi legyen is az ok, ami miatt valaki a hazatérés mellett dönt, minden esetben meghatározó, hogy a hazatérő mennyire talál itthon támogató közegre.

Az OECD 2024-es kutatása szerint három, egymással szorosan összefüggő tényező befolyásolja a hazatérést: a biztos lakhatás feltétele, a család és a családot támogató közeg, illetve a kiszámítható megélhetés. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben számos olyan intézkedés történt, ami éppen ezt a három tényezőt erősíti, az Otthon start program pedig egy újabb lépés ebben.

A már itthon élők mellett a jelenleg külföldön dolgozókat is megszólítja az Otthon start program

A lakhatási feltételek biztosítása kulcsszerepet játszik a hazatérés melletti döntésben. Az Otthon start nyújtotta 3 százalékos hitelt a magyarországi lakcímmel rendelkező, de szomszédos országba ingázó munkavállalók is igényelhetik anélkül, hogy magyarországi munka- és biztosítotti viszonyhoz lennének kötve. A kölcsönt magyar és kettős állampolgárok is felvehetik, illetve nem feltétel az állampolgárság, ha az igénylő huzamos magyarországi tartózkodási jogosultsággal rendelkezik. Utóbbi körbe beletartozhat az is, aki már külföldön született, de magyar gyökerű családból származik, és jogosult Magyarországon tartózkodni.

A nem szomszédos országban munkát vállaló magyar állampolgárok akkor vehetnek részt a programban, amennyiben legalább kétéves biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, amiből a kölcsön igénylését megelőző 180 napot Magyarországon kell teljesíteni. A két évbe bizonyos feltételek mellett a külföldi nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony is beszámítható. A külföldi jövedelmek igazolásához többek között munkáltatói igazolás, bérjegyzék és az adott ország hatóságai által kiállított dokumentumok szükségesek.

A saját otthon megteremtésében az Otthon start program már önmagában is jelentős támogatást nyújt, de érdemi többletet adhat, ha egy hazatérő azt kombinálja más otthonteremtési, családtámogatási programokkal, amilyen a csok plusz vagy a falusi csok. A babaváró kölcsön és a munkáshitel a bank által meghatározott mértékben beszámíthatóak az önrészbe, így annak előteremtésében jelenthetnek további segítséget.

Számos intézkedés támogatja a családokat

Az elmúlt években Magyarországon következetesen érvényesült a családbarát politika, amelynek eredményeként számos, nemzetközi szinten is egyedülálló családtámogatási program jött létre. Ezen kezdeményezések egyaránt hozzájárulnak a gyermekvállalás előtt álló fiatalok, szintúgy a nagycsaládosok életminőségének javításához, valamint jövőbeni terveik megvalósításához, ezáltal erősítve a hazatérés mellett szóló érveket.

A magyar kormány családok iránti elkötelezettsége stratégiai jelentőségű. A rendelkezésre álló juttatási formák széles köréből kiemelkednek az otthonteremtési programok (csok+, falusi csok, Otthon start program, Vidéki otthonfelújítási program), a családi adókedvezmények (többgyermekes édesanyák szja-mentessége, a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége, a csed és gyed szja-mentessége), valamint a gyermeknevelést támogató ellátások (csed, gyed, gyes, gyet, babaváró támogatás). Mindezek mellett olyan további kedvezmények is igénybe vehetők, mint a kifejezetten a fiatalokat segítő Diákhitel-tartozás csökkentése és elengedése a gyermek érkezésével, vagy a minden 25 év alatti munkavállaló számára biztosított személyi jövedelemadó-mentesség.  

A gyermekes családoknak komoly segítség 

• a gyermekek után járó pótszabadság, 
• az ingyenes tankönyv, 
• az utazási kedvezmények, 
• a gyermekétkeztetési kedvezmények, 
• a bölcsődei támogatás. 

Ha pedig a nagyobb gyermekekre gondolunk, bizony nem elhanyagolható 

• a jelentős számú államilag finanszírozott hely az egyetemeken, 
• a KRESZ-vizsga és a nyelvvizsga díjának a visszatérítése. 

Ezek az intézkedések egyaránt hozzájárulnak a családok anyagi biztonságának megszilárdításához, a gyermekvállalási kedv ösztönzéséhez, valamint a már családot alapítottak mindennapi életének megkönnyítéséhez.

2010-ben új gazdaságpolitikai korszak kezdődött Magyarországon, amely az államháztartás stabilizálása mellett a munkahelyteremtésre helyezte a hangsúlyt. Az adócsökkentések, a munkahelyvédelmi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a foglalkoztatás látványosan bővüljön. A külföldi működőtőke-beáramlás felgyorsult, Magyarország vonzó célponttá vált a beruházók számára. Az autóipari és elektronikai nagyvállalatok sorra hoztak létre új üzemeket többek között Győrben, Kecskeméten és Debrecenben, ezreknek biztosítva megélhetést.

A foglalkoztatottak száma és aránya 2010-től Magyarországon dinamikusan bővülni kezdett, 2014-ben beérte az EU átlagát, 2020-ra Magyarország teljesítette az EU2020 stratégiai célját, közel egymillió új munkahely jött létre. A 2024-ben a munkaképes korú lakosság háromnegyede foglalkoztatott volt. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség a 2010-es 11 százalékról történelmi mélypontra, három-négy százalékra süllyedt a 2020-as évekre.