Terítéken a szövetkezeti törvény

Tegnap tárgyalta az Országgyűlés – a földművelésügyi tárca által benyújtott – a szövetkezeti törvény módosításáról és a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvénytervezeteket, amelyek már a bizottsági üléseken is parázs vitákat eredményeztek. Az intézkedések szükségessében minden párt egyetértett, abban azonban nem, hogy azokat az eredeti formájukban kell elfogadni és végrehajtani.A mai szövetkezetek többsége semmiben sem hasonlít azokhoz a szövetkezetekhez, amelyeket Európában annak tartanak: a hazaiak gazdasági társaságoknak tekinthetők, az érvényben lévő szövetkezeti törvény pedig összemossa a tulajdonos tag és az alárendelt munkavállaló fogalmát – kezdte a szövetkezeti törvény módosításáról, és a szövetkezeti üzletrészek rendezéséről szóló expozéját Torgyán József agrárminiszter.– E visszásságok és a tulajdon rendezéséért kell elfogadni a beterjesztett módosítást és az új törvényt, amely hatálybalépése után a szövetkezeteknek üzletrészfelosztási tervet kell készíteniük. A beltagok részét részjeggyé kell alakítaniuk, a kültagokét pedig névértéken kell megváltaniuk – fejtette ki a miniszter, aki rámutatott arra is, hogy a szövetkezet önálló egzisztenciájú gazdálkodók önkéntes szövetsége, és fontosnak ítélte a szövetkezeti tagok be- és kilépésének szabadságát, és a szövetkezeti adórendszer megteremtését is.Az előterjesztéseket az Országgyűlés valamennyi illetékes bizottsága – az ellenzéki képviselők véleményével ellentétben – általános vitára alkalmasnak találta.Szabó József Andor, a Fidesz vezérszónoka szerint a tervezetek jogsértést orvosolnak, a tulajdon feletti rendelkezés jogát ugyanis az alkotmány biztosítja. A képviselő szerint nem kell a szövetkezetek tömeges csődjére számítani, azok jelentős része ugyanis már átalakult.Az MSZP részéről Orosz Sándor elismerte, hogy a külső üzletrészek tulajdonosainak méltánytalan helyzetén változtatni kell, de nem a javaslatokban foglaltak szerint. A képviselő kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormány nem vonja vissza az előterjesztést, akkor aláírásgyűjtést kezdeményeznek a vagyonuktól és munkahelyüktől jogtalanul megfosztott szövetkezeti tagok kárpótlása érdekében. Rámutatott, hogy a külső üzletrész-tulajdonok rendezését a szövetkezetek állami támogatásával és adókedvezményével, vagyis osztalékképességük kialakításával lehetne megoldani.A kisgazda Gyimóthy Géza szerint az ellenzék nem a tsz-tagok, hanem egy szűk kedvezményezetti kör érdekeit képviseli, azt pedig alkotmánysértésnek nevezte, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok nem jutnak hozzá a vagyonukhoz, amelyet az említett szűk érdekcsoport ellenszolgáltatás nélkül használ.Kiss Zoltán szabad demokrata szónok elmondta: a jogszabályok elfogadása esetén körülbelül 100 milliárd forint kerülne ki a mezőgazdasági termelésből, több mint 20 ezren vesztenék el az állásukat, a külső üzletrészek tulajdonosai pedig jóval kevesebb pénzhez jutnak majd, mint amennyire számítanak.Medgyasszay László az MDF részéről az utóbbi kijelentést megerősítette és jelezte: frakciója csak jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztéseket.A MIÉP-es Lentner Csaba kifejtette: – A magyar mezőgazdaság rendszerváltás utáni kisgazdapárti átalakítása csődöt mondott, az előterjesztők célja a magyar mezőgazdaság tönkretétele és kiárusítása.Szabó Lukács független képviselő azt javasolta, hogy a külső üzletrész-tulajdonokat az állam fizesse ki, és az egyéni gazdálkodók is kapjanak ugyanekkora mértékű állami támogatást.Az Országgyűlés a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről és az új szövetkezetekről szóló előterjesztések általános vitáját péntek délután folytatja.