A bevásárlóközpontok sikerének szempontjából az egyik legfontosabb feladat az optimális bérlői összetétel kialakítása. A probléma megoldása nehéz: például a WestEnd City Center professzionális bérlőmixének kialakítása ellenére az épület 34 üzletében lehet órát vásárolni, ugyanis a magyar szabályok lehetővé teszik a tevékenységek közötti átjárhatóságot. A sikert elősegítheti, ha az ingatlan valamilyen kuriózummal (tropicarium, Niagara-vízesés) várja a látogatókat. A beruházók a terület kihasználtságáért hajlamosak a közös területeket, folyosókat, utcákat leszűkíteni, ezzel is növelve a bérbeadható terület nagyságát, ez azonban bezártságérzést okozhat, ami akár a látogatók számának visszaesésével is járhat. Negatív eredménye lehet a zsákutcás kialakításnak is. Hangsúlyt kell fektetni a megfelelő méretű üzlethelyiségek arányának optimális kialakítására. A sok kicsi, könnyen kiadható üzlet piaci hangulatot teremthet. A siker további záloga, hogy megfelelő szolgáltatások (posta, gyógyszertár, bankfiók, önkormányzati iroda stb.) legyenek. A legnagyobb figyelmet talán az épület elhelyezkedésének és a vásárlói szokásoknak kell szentelni. A bérleti díjak sokszor irreálisan magasak, mert a bérlők nem az üzemeltetőtől, hanem másodkézből bérlik az üzleteket. Egyes központok bérlőhiánnyal küszködnek, míg mások százszázalékos kihasználtsággal üzemelnek. Nyugaton a plazák nyitását követően a bérlők 15-20 százaléka kicserélődik, később ez az arány két százalék körül marad. Újabban ezek az arányok jellemzik a hazai piacot is.
Az hagyján, hogy Magyar Péter késve érkezett, de azt se tudta, hogy hol van
