A sajtóelégtétel nem azonos a lex Pokollal

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által javasolt sajtóelégtétel intézménye nem azonos a Pokol Béla kisgazda politikus által kidolgozott törvénytervezet rendelkezésével, ami kötelezővé tenné a sajtónak a véleményre reagálás közlését – vélik a tárca szakértői.Új jogintézményt vezetne be a polgári törvénykönyv tervezett módosítása, ami az írott és az elektronikus sajtót érinti. Az indítvány – amely a közeljövőben kerül a kormány elé – azt javasolja, hogy a Ptk. a helyreigazítás mellett vezesse be a sajtóelégtételt. Ez utóbbi lehetőséget ad arra, hogy ne csak a valótlan állítással szemben léphessen fel a sértett. Eddig ugyanis csak akkor volt mód az elégtételre, ha a bíróság a személyhez fűződő jog sérelmét megállapította, mert például torzítással hírbe hozták a sértettet. Ám arról nem rendelkezett a Ptk., hogy például miként orvosolható – a bírósági út igénybevétele nélkül – a magánlevél nyilvánosságra hozatalával megsértett személyhez fűződő jog.A lex Pokol néven ismertté vált javaslat elfogadtatásával a politikus azt kívánta elérni, hogy ha valakiről bármit közöl a sajtó, amit az érintett sértőnek tart, akkor a reagálást a médiumnak kötelező legyen megjelentetni. Ezzel szemben az IM által javasolt sajtóelégtétel kizárólag a személyhez fűződő jog olyan sérelme esetén vehető majd igénybe, amely nem valótlanság állításával, híresztelésével vagy az igazság torzításával történt. Például az is jogsértő lesz, ha magánéletről készült fényképet hozzájárulás nélkül megjelentetnek. Noha a személyhez fűződő jog sérelme miatt a bíróság eddig is kimondhatta a sértett fél igazát, nem mindegy, hogy az érintett mennyi idő múlva jut elégtételhez. A gyors reagálásra teremt jogintézményt a sajtóelégtétel, amelynek formája nemcsak a sértett álláspontjának nyilvánosságra hozatala lehet, hanem a bocsánatkérés is. Jogi „érték” szempontjából ez azonos lesz a helyreigazítással.