Az MNB-nek igaza van?

Való igaz, hogy az MNB 1998-ban nem a két választás között, hanem május 25-én csökkentette kamatait – ismerte el Boros Imre tárca nélküli miniszter az MNB tegnapi kifogására reagálva. Elmondta: a jegybank tegnapi pontosítása még tisztább képet ad az MNB politikájáról – amellyel sajnos nemhogy csökkentette, de egy ideig inkább növelte a hazai tőkepiaci bizonytalanságot. A tárca nélküli miniszter mindezt arra reagálva mondta, hogy a jegybank Boros Imre egy korábbi nyilatkozatában kifogásolta a megjegyzést: az MNB a legutóbbi parlamenti választás két fordulója között szánta magát kamatcsökkentésre.Mint a miniszter megjegyezte, a két választás közötti bizonytalanságot jelezte a gyengélkedő forint, és ebben az érzékeny időszakban egy piaci kamatesés is bekövetkezett – ami a hazai fizetőeszköz további gyengülése irányába hatott. A piacok, mint az emlékezetes, a második forduló hétvégéje előtti pénteken a megnyugvás jeleit mutatták. Nem így a következő hétfőn – tette hozzá Boros Imre – amikor a jegybank, a Fidesz–kisgazda koalíció győzelmét hozó választások után egy nappal, negyed százalékkal visszalökte a kamatokat. A miniszter szerint a korábbi hét devizapiaci gyengélkedése azonnal részvénypiaci gyengélkedésbe váltott át, és a tőzsde 8,7 százalékot zuhant. Ezután már nem volt nehéz a tőzsdei zuhanást a jobboldali választási győzelemmel magyarázni. Ezt a kamatcsökkentés másnapján meg is tette a Wall Street Journal, majd később több hazai napilap is. Ez a kis epizód az, ami miatt egyesek az MNB tevékenységében politikai szándékra utaló jeleket is felfedezni vélnek. – Nyilatkozatom aktualitását az a tény adta – fogalmazott a miniszter –, hogy az MNB a múlt héten az ígéretek ellenére ismét nem várt kamatlépésre szánta el magát, amivel egy újabb kártékony tőkepiaci folyamatot serkent.