Csapdába ejtett forradalom

A rendszerváltozás kavalkádjában elveszett az 1956-os forradalom, amelyet valakik ügyesen csapdába ejtettek – fogalmazott a parlamentben tegnap napirend előtti felszólalásában Várhelyi András, az FKGP frakcióvezető-helyettese. A politikus hangsúlyozta: 1956-nak legalább olyan ünnepnek kellene lennie, mint 1848-nak, de nem így van, mert a volt hóhérok és körömtépkedők – akiket a forradalmárok irgalmasságból életben hagytak – 1957-től véres bosszút álltak, majd a konszolidáció idején elhallgatták és elferdítették a valódi eseményeket. Várhelyi szerint a rendszerváltozás utáni kormányok is felelősek azért, hogy a társadalom nagy része nem tudja „mi az a pufajka, Recsk vagy az ÁVH”. Szégyennek nevezte, hogy egykori ’56-os forradalmároknak most segélyért kell könyörögniük, és az Országimázs Központ vezetője nem kapja fel a fejét az ’56-os Intézet támogatási igényére.A jugoszláviai helyzetről beszélt Csapody Miklós MDF-es és Bartha László fideszes képviselő. Csapody a be nem fejezett forradalom veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mint elmondta: ha Milosevics és köre bármilyen formában részt vesz a jugoszláv politikában, akkor nem képzelhető el demokrácia a délszláv országban. Bartha László Szeged polgármestereként szólt az elmúlt tíz évben a térség mindennapjait meghatározó szerbiai válságról. A nehézségek ellenére Szeged lakói kötelességüknek érezték, hogy segítsenek a bajbajutottakon – hangsúlyozta a politikus. Azt is elmondta: novemberben megrendezik a harmadik szegedi konferenciát, amelynek témája az újjáépítés lesz. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a szerbiai fordulat után érezhetően megkönnyebbült Magyarország. Hozzátette: a szegedi folyamat általános elismerést váltott ki a világból, és jelentős szerepet játszott Szerbia demokratizálódásában.