Csökkenőben a bevásárlóközpont-építési láz

Négy évvel ezelőtt kezdődött, és még napjainkban is tart a bevásárlóközpont-építési láz, bár a tendencia már nem olyan erőteljes. A hazai ingatlanpiacon jövőre már több mint száz kisebb-nagyobb bevásárlóközpont lesz, másfél éven belül pedig összes alapterületük meghaladja a kétmillió négyzetmétert. A hazai és a multinacionális cégek a magyarországi kereskedelmi forgalom mind nagyobb hányadát ezekben az épületekben bonyolítják le. Erre azonban az évtized közepén még senki nem számított, hiszen több éven át csökkent a kiskereskedelmi forgalom, majd 1998-ban az azt megelőző évhez képest 9 százalékkal nőtt az eladott áruk mennyisége. Azóta folyamatosan és tartósan nő a lakosság fogyasztása.A bevásárlócentrumok megjelenésével egy időben jelentek meg az azokat ellenzők. Az elmúlt öt évben sokszor hangzottak el olyan vélemények is, hogy a bevásárlóközpontok miatt számos kis bolt fog tönkremenni.– A multinacionális cégek Magyarországra jövetele a szolgáltatás színvonalának javulását eredményezte. Megjelenésük után azonban továbbra is szükség van a vevővel személyes kapcsolatot kialakító fűszeresekre, kis boltokra – mondta Tóth Zoltán, az Agrana Kft. ügyvezető igazgatója, az élelmiszer-ipari és -kereskedelmi vezetőknek a Progresszív Magazin szervezésében nemrégiben tartott tanácskozáson. Joó Zsuzsanna főszerkesztő elmondta: a 25 ezres kiskereskedői létszámból a tavalyi évet nem számítva, évente 500-700 kiskereskedő ment tönkre. Az elemzések a kiskereskedők számának drasztikus csökkenését prognosztizálták, a tendencia azonban lassulni, netán megállni látszik, hiszen tavaly 2000 új kiskereskedelmi üzlet nyílt.A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor lapunknak kifejtette: nem ellenzi a bevásárlóközpontokat, de azok létesítését szabályozni kellene, mert Magyarország egyes területein túlzottan sok plaza található. Az elnök a francia és holland példákat említette, ahol a háromezer négyzetméternél nagyobb alapterületű központok megépítése esetén a helyi polgárokkal és a vállalkozókkal is egyeztetnie kell a beruházóknak. Az unióba tartó cseheknél és lengyeleknél is szabályozták a kérdést. A legnagyobb probléma azokkal a befektetőkkel van, akik csak felépítik, de nem üzemeltetik a központokat.Moharos Noémi, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének PR-referense másképpen vélekedik a kérdésről: a bevásárlóközpontok építését, nyitását nem rendeletekkel és törvényekkel kell szabályozni, hiszen azt a piac önszabályozása megteszi. Azoknak a kiskereskedőknek, akik a plazák könyékén tönkrementek, többnyire tőkehiány, vagy versenyképes szolgáltatás és áru hiánya miatt kellett lehúzniuk a redőnyt. Megfelelő áruval, szolgáltatással, a vevővel kialakított személyes kapcsolat vonzerejével azonban sok kis üzlet a központokon kívül is sikeres maradhat.Ingatlanszakértők szerint a hazai ingatlanfejlesztések piacán a bevásárlóközpontok építése már nem akkora üzlet, mint néhány éve. Hamarosan telítődik a terület, és a beruházók inkább a már meglévő épületeket fogják megvásárolni vagy átépíteni. A magyar vásárlók a bevásárlóközpont vagy plaza kifejezéssel először a Duna Plaza (1996) és a Pólus Center (1996) megnyitásakor találkozhattak. Pedig már ebbe a kategóriába tartozik az 1977-ben megépült 20 ezer négyzetméteres Flórián, és az 1980-ban megépített 30 ezer négyzetméteres Sugár Üzletközpont is. Ezeket követte az Árpád Üzletház kialakítása és a Budagyöngye 1994. évi átadása. (A definíció szerint bevásárlóközpont az a hely, ahol legalább tízezer négyzetméteren van lehetőség mindennapos hivatalos ügyeink, bevásárlásaink intézésére.)Az első tipikus, amerikai mércével mért bevásárlóközpontok (mallek) megjelenése az előbb említett 42 ezer négyzetméteres Duna Plaza, és az 56 ezer négyzetméteres Pólus Center 1996-os megnyitásával vette kezdetét. Az építési hullámban sorra nyíltak a plazák (Süba, Millennium Center, Europark, Csepel Plaza, Mammut, Lurdy Ház, Eleven Center, Hattyú Üzletház, Rózsakert, Új Udvar, Orczy Plaza, Campona). Tavaly adták át az eddigi legnagyobb értékű és méretű központot, a WestEnd City Centert. A fejlesztés nem egész egy év alatt az ICSC (Bevásárlóközpontok Nemzetközi Szövetsége) három díját és egy a FIABCI magyar tagozata által alapított nívódíjat nyert el. Idén a Rózsakertet és az Eurocentert adták át.Új tendencia, hogy a beruházók „ikertestvéreket” építenek a már meglévő plazák mellé. Testvért kap a Mammut, az Új Udvar, az Orczy Plaza, a Pólus és az Eleven Center. A jövőben új központok – Flamingo Plaza, Europark 2, Király Plaza – is épülnek. Jövőre adják át a MOM Parkot. Az épületkomplexumban – irodák és lakások mellett – bevásárlóközpont is helyet kap. Természetesen vidéken is épültek plazák. Az első Kecskeméten nyílt meg 1998 őszén. A vidéki fejlesztésekben úttörő szerepet vállal a Plaza Centers (PC): Győrött, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pécsett, Szegeden, Miskolcon építettek, s Kaposvárott és Nagykanizsán építenek központokat. A PC mellett más beruházók is aktívan kiveszik részüket vidéki fejlesztésekben.