Eurószkepticizmus

Dánia ismét bizonyságot tett eurószkepsziséről. A szót immár nem az eredeti értelmében, vagyis az integráció ütemét, illetve irányát kétségbevonó elvként, hanem az EU valamennyi tagállamában bevezetendő közös valuta időszerűsége megkérdőjelezéseként kell értelmeznünk. Amikor szeptember 28-án a büszke vikingek népszavazáson utasították vissza az euró, a közös valuta bevezetését országukban, egyúttal egy föderális Európa modelljét kérdőjelezték meg. Csakúgy, mint hét évvel korábban a maastrichti szerződés esetében, a dán „eurószkepszis” túlmutat az ország határain, és új kihívások elé állítja az uniót.Az állampolgárok 53,1%-a a dán korona megtartása mellett voksolt, míg 46,9%-a gondolta úgy, hogy Dánia feltétlenül legyen részese a valutauniónak. A szavazás értékelésekor a dán miniszterelnök, Poul Nyrup Rasmussen nem leplezte csalódottságát. Mivel jelentős kampányt folytatott az „igen” szavazatokért, számára a népszavazás eredménye veszteségként könyvelhető el. Míg a szélsőjobboldali Dán Nép Pártja győzelemként értékelte az eredményt, a jobboldali konzervatív párt egyik vezéralakja, Poul Schul-ter, korábbi miniszterelnök óva intette népét a túl nagy önbizalomtól. Schulter megítélése szerint a döntés közvetlen következményei lesznek, hogy ezután arányosan csökkennek a Dániába irányuló befektetések, jelentős spekulatív nyomás nehezedik majd a dán koronára, és a dán nemzeti banknak meg kell emelnie a kamatlábakat ahhoz, hogy rövid távon kivédje a spekulációból eredő esetleges támadásokat, illetve képes legyen az euróhoz kötött dán korona paritását megőrizni. Úgy látszik, Schulternek igaza volt, mert a korona kamatlábát a szavazás eredményének kihirdetése után ötven bázisponttal emelték 5,6%-ra.A nemmel szavazók között jelentős arányt képviseltek azok, akik úgy gondolták, hogy egy újabb „gyarmatosításhoz” vezetne, ha a dánok pénzügypolitikáját nem Koppenhágában, hanem Frankfurtban (ugyanis itt van az Európai Központi Bank székháza) határozzák majd meg. Sokáig volt a dán korona a német márkához kötve ahhoz, hogy a lakosság nagyobb része úgy érezze, a koronát nem szabad feladnia. Semleges szemmel nehezen érthető ez az álláspont, hiszen az európai valutakosárban éppen anémet márka a legmeghatározóbb szereplő, és ez a függőség viszony idővel egyre jelentősebbé válik a dán korona euróhoz kötöttsé-gével.Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi azzal nyugtatta meg a kedélyeket, hogy a dán népszavazás nem lesz közvetlen hatással az euróra. Mindenesetre az euró nyílt elutasítása rosszkor jött. Az igazi gond azonban nem a dánok negatív voksa, tudják ezt jól Brüsszelben, hanem inkább az, hogy ez volt az első népszavazás a közös valuta bevezetéséről az unió tagállamaiban. Várhatóan Nagy-Britanniában és a szomszédos Svédországban is felmérik majd a nép akaratát, de kérdés, mi lesz ezeknek a szavazásoknak az eredménye. A demokrácia játékszabályait figyelembe kell venni, még akkor is, amikor azok következetes betartása a közös akarat alapján létrejött Európai Unió fejlődésének lassításához vezet.