Külföldi közvetítés Jugoszláviában

Nem tart igényt Milosevics az orosz közvetítésre, mégis két orosz diplomata – Vlagyimir Csizsov Balkán-megbízott és Alekszander Tolkacs külügyminisztériumi osztályvezető – tárgyal Belgrádban a szerb politikusokkal. Putyin magát Ivanov külügyminisztert küldte volna Jugoszláviába, hogy segítségre legyen a választások után előállt politikai válság megoldásában, ám ezt Belgrád elutasította. Az Egyesült Államok és szövetségesei üdvözölték az orosz közvetítési szándékot. Hírek szerint éppen a nyugatiak vették rá Moszkvát, hogy tevékenyebb szerepet vállaljon a jugoszláviai kérdés rendezésében. A napokban számos telefonbeszélgetést kezdeményeztek Putyinnal, maga Clinton is hosszasan tárgyalt vele.Zoran Djindjics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetője szerint Milosevics fél az igazságtól, s azért zárkózott el az orosz közvetítéstől. A Belgrádba látogató Jirí Dienstbier, az ENSZ emberi jogi megbízottja szerint pedig az igazság az egyedüli kiút ebből a válságból, s ezért reméli, hogy Belgrád elfogadja más országok közreműködését, hogy meg tudják állapítani a választások valós eredményét, s hogy el tudják kerülni a konfliktust. Az ENSZ-diplomata is úgy tudta, hogy Milosevics senkivel sem hajlandó a választásokról tárgalni. Dienstbier hosszasan tanácskozott Kostunicával. A DOS egyébként már korábban kezdeményezte, hogy számolják újra a szavazatokat, de nemzetközi részvétellel. Milosevics ezt sem találta elfogadhatónak, sem az EBESZ-nek a választási eredmények nemzetközi hitelesítésére vonatkozó javaslatát.A Podgoricában is tárgyaló Vlagyimir Csizsov figyelmeztette Milosevicset, hogy nem alkalmazhat erőszakot annak érdekében, hogy akaratát rákényszerítse a szerbiai választókra. Mint az orosz megbízott kiemelte, országának az az álláspontja, hogy a szerbiai feleknek együtt kell tisztázniuk a választási eredményeket. Ilyen értelmű üzenetet küldött Igor Ivanov külügyminiszter Milosevicsnek és Kostunicának. Úgy látszik, Milosevicséknak csak Zsirinovszkij kell, aki az orosz megfigyelőcsoport tagjaként azt nyilatkozta, hogy a választások demokratikusak és tisztességesek voltak, s hogy Moszkvának Milosevics pártjára kell állnia.A DOS panaszának elutasítása után hivatalosan is meghirdették, hogy 8-án lesz az elnökválasztások második fordulója, amelyen – mint ismeretes – Kostunicának és Milosevicsnak kellene indulnia, de a demokratikus ellenzék – miután jelöltje már az első menetben megszerezte az ötvenszázalékosnál nagyobb többséget – nem vesz tudomást a tárgytalanná váló választásokról. Vladan Batics, a DOS egyik vezetoje bűnvádi feljelentést tett a Szövetségi Választási Bizottság elnöke ellen. Borivoje Vukicsevics – aki felelős a bizottság munkájáért – számos törvényszegésért, szabálytalanságért, csalásért, téves és eltérő adatok közzétételéért vonható felelősségre. (A választási visszaéléseket a törvény három évig terjedő börtönnel bünteti.) A harmadik elnöki mandátumra pályázó Milo-sevics közben a hadsereg vendége volt.Az új tisztek eskütételének ünnepségén kijelentette, hogy „a belső ellenség kész idegen hatalmak fegyveres erőit is behívni”, de az agreszszor, miután Jugoszláviában, úgymond, vereséget szenvedett, nem mer újra támadni. Ellenzéki vélemények szerint Milosevicsnek már nincs olyan ellenőrzése a hadsereg és a rendőrség felett, hogy a polgárok ellen küldje őket.Szerte Szerbiában folytatódnak a sztrájkok, tiltakozások, útlezárások, szervezik a polgári engedetlenséget, az intézmények bojkottját, hogy elismertessék a rezsimmel a választási eredményeket, Milosevics vereségét.