Megkezdődött a költségvetés tárgyalása

Az áttörés költségvetésének nevezte a javaslat tegnapi parlamenti expozéjában Járai Zsigmond pénzügyminiszter a 2001. és 2002. évi büdzsét. Szerinte a javaslat stabil, kiszámítható feltételeket teremt. A pénzügyminiszter úgy véli: az előterjesztés feszültségpontja az inflációs prognózis. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet.Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetés tegnap kezdődött vitájában kijelentette: a 2001. és 2002. évi költségvetés prioritása a családtámogatás, az otthonteremtés, a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal-emelés. Mint mondta, az igénybe vehető családi támogatások összege jelentősen nő, emellett kiegészül a családi adókedvezménnyel is. Januártól bevezetik a családi pótlék kiegészítését, illetve a legszegényebb gyermekeknek nyújtandó beiskoláztatási támogatást.A családtámogatás mellett a legnagyobb hangsúllyal a bérfejlesztés szerepel az előterjesztésben. Jövőre 8,75, 2002-ben pedig 7,75 százalékkal emelkedik a közszféra keresete. Emellett a pedagógusoknál szeptembertől újabb 20 százalékos, a közművelődési dolgozóknál 15 százalékos béremelés várható. A felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók bére 22 százalékkal növekszik, míg az egészségügyi dolgozók jövedelme átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés mértéke jövőre 10,3, 2002-ben pedig 9,7 százalék lesz.A gazdaságfejlesztési programok közül a pénzügyminiszter kiemelte a Széchenyi-tervet, amelynek keretében mintegy 300 milliárd forintot fordítanak idegenforgalmi és infrastrukturális beruházásokra, valamint a vállalkozások támogatására. Jelentősen növekszik a kutatás-fejlesztésre, az informatikára és az agrárfejlesztésekre fordítandó költségvetési támogatás is. Az önkormányzatok számára szintén az inflációt meghaladó mértékű többletforrást biztosít a költségvetés – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: így az önkormányzatoknál is lehetőség van a köztisztviselők és közalkalmazottak bérfejlesztésére.A kétéves büdzsé tervezésekor a kormány 5-6 százalékos export- és fogyasztásorientált gazdasági növekedéssel számolt – közölte a pénzügyminiszter. Szerinte a következő két évben 100 ezerrel nő a munkahelyek száma, így 2002-re 5 százalékra csökken a munkanélküliség. Az államháztartás hiánya 3,4, illetve 3,2 százalékra csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,5 százalék alatt alakul, amelyet teljes egészében fedez a külföldi tőkebeáramlás. A költségvetés legnagyobb feszültségpontjának az inflációs prognózist tartja Járai Zsigmond. Hangsúlyozta: ez elsősorban külső tényezőktől, így az olajártól és az euró árfolyamától függ. Negatív külső hatások nélkül az infláció 7-8 százalék lehetne idén, hasonló tendenciák mellett ezt jövőre további 2-3 százalékkal lehetne csökkenteni.Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke felszólalásában kijelentette: a költségvetés főbb bevételi előirányzatainak megalapozottsága az idei évhez képest javult. Ugyanakkor az egyes bevételi előirányzatok teljesülése kockázatot tartalmaz részben a tervezőmunka hiányossága, részben a külső tényezők miatt. Szólt arról is: a kétéves költségvetés megalapozása a hoszszabb időtartam miatt nehezebb, de az intézményi gazdálkodás szabályai jobban kiszámíthatóak.Domokos László (Fidesz) a családok támogatásával, az otthonteremtéssel és az életszínvonal-emeléssel kapcsolatos javaslatokat emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a következő két évben 40 százalék alá csökken az állami elvonás mértéke, ami ösztönzőleg hat a vállalkozások teljesítményére és a munkahelyteremtésre. A képviselő szerint az 5 százalékos növekedés további esélyt biztosít a hazai vállalkozásoknak.Az MSZP-s Burány Sándor élesen bírálta a költségvetést. Szónoklatában kijelentette, hogy az előterjesztés megalapozatlan és megvalósíthatatlan. A szocialisták jelentősen magasabb összeget biztosítanának családtámogatásra, béremelésre, az önkormányzatok finanszírozására, a kórházak és rendelőintézetek korszerűsítésére, illetve építésére. Véleményük szerint magasabb támogatás szükséges a bér-lakásprogramhoz és a kollégiumépítéshez is. Az MSZP 20 százalékos nyugdíjemelést tart indokoltnak, így visszaadnák az időseknek azt, amit az Orbán-kormány elvett tőlük – jelentette ki Burány Sándor.– A költségvetés a kiegyensúlyozott fejlődést és az életszínvonal-javulást tartja szem előtt – jelentette ki Turi-Kovács Béla (FKGP). Hangsúlyozta: bővül az agrár- és vidékfejlesztésre szánt támogatás, és jövőre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem is.Kuncze Gábor (SZDSZ) törvényellenesnek ítélte a kétéves költségvetés benyújtását. Úgy vélte, az abban lévő prognózisok tudatosan tévesek, az inflációs számítások és a bevételi számok megalapozatlanok. Kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem kapnak megfelelő mennyiségű pénzt feladataikhoz. Szerinte a gazdaság külső eladósodása jövőre megindul.Az MDF-es Balsai István arra hívta fel a figyelmet, hogy 1997 óta nő a bruttó hazai termék, ám a reálbérek és a reálnyugdíjak nem emelkedtek. Kiemelte, hogy a kormányzati állásponttal szemben az egészségügyi dolgozóknak nem 20, hanem 30 százalékos béremelést adnának. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a javaslatban 7,3 százalékos nyugdíjemelés szerepel. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy az önkormányzatok számára juttatott összeg reálértéke is nő.Csurka István (MIÉP) szerint ez a költségvetés éppen olyan, mint az előzőek, mert nem magyar érdeket szolgál. A szintén MIÉP-es Rozgo-nyi Ernő elmondta: pártja csak egyéves költségvetést tart elfogadhatónak. Bírósági felelősségrevonást sürgetett azokkal szemben, akik tönkretették a mezőgazdaságot, és részesei voltak a szerinte rossz privatizációnak.