Milliárdos kórházi adósság

Az ország leginkább eladósodott, önkormányzati tulajdonban lévő kórháza a tatabányai, amelynek nyáron az egymilliárd forintot is meghaladta a tartozásállománya. Ennek ellenére egyetlen hitelezője sem indított csődeljárást, és az önkormányzat is késlekedett két évig a biztos kinevezésével. A kórház most 741 milliós adósságállománynál tart. Csaknem nyolcvan dolgozójuk elbocsátásával, egy telephely eladásával igyekeznek tovább mérsékelni a hiányt.A csődtörvény 1998. végi módosulása után sokan tömeges kórházkrachoktól tartottak, ez az aggodalom azonban nem igazolódott be. Az elmúlt években egyedül az esztergomi kórház számláját zárolta a bíróság, hogy az intézmény dolgozói megkaphassák a jogerős bírói ítélettel számukra megítélt ügyeleti díjakat. A tatabányai kórház a nyár folyamán még egymilliárd forintot meghaladó összeggel tartozott. Ebből 750 millió forintot a szállítóknak, a fennmaradó részt pedig saját dolgozóinak, illetve az egészségbiztosítónak nem tudta megfizetni. Az alkalmazottaknak az elmaradt ügyeleti díjakkal, a biztosítónak pedig működési előleggel tartozott.A törvény szerint százmilliós hitelállomány felett önkormányzati biztost kell kinevezni. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint erre két éven keresztül annak ellenére sem került sor, hogy a kórház lejárt szállítói tartozása tavaly év végén 590 millió forint volt. Ez az összeg nőtt nyárra 750 millió forintra. Kató Gábor, az azóta kinevezett önkormányzati biztos szerint azért nem indított egyetlen hitelezőjük sem csődeljárást a kórház ellen, mert a szállítók kényszerpályán mozognak, többnyire olyan termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek, amelyek a kórházakon kívül nem eladhatók, és a már megszerzett piaci részesedésüket igyekeznek megtartani. Mindezt jól érzékelteti, hogy a jelenlegi 620 milliós szállítási tartozásban idén februárban lejárt számla is szerepel.A hitelállomány mérséklődését az önkormányzati biztos azzal magyarázza, hogy a kórház szabályozottabb keretek között kezdett működni. A közeljövőben 1300 alkalmazottjuk közül 77 elbocsátását tervezik.A számvevőszék jelentése szerint 1999 végén tíz intézménynek volt százmillió forint feletti fizetési késedelme. Ennek ellenére egy ellen sem indult csődeljárás. Kató Gábor kórházi „csődmenedzser” ezt azzal magyarázza, hogy az egészségügy szereplői közül senkinek nem érdeke a csődeljárás megindítása. A szállító piaci részesedést veszíthet, a tulajdonos számára jelentős politikai kockázatot rejtene, és nemcsak a betegellátás miatt, hanem azért is, mert a kórházak a legnagyobb munkáltatók közé tartoznak.