A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. a főváros 240 ezer háztartása mellett több mint ötezer nem lakossági fogyasztó és mintegy négyszáz üzemi fogyasztó számára nyújt hőenergia-szolgáltatást. Így a távhőszolgáltatás (fűtés és melegvíz-ellátás) közvetlenül érinti közel 800 ezer budapesti lakos életkörülményeit.Sturdik Miklós, a Főtáv Rt. szóvivője lapunknak kifejtette: a távfűtést érő bírálatok ellenére tény, hogy a piacgazdasági körülmények között működő távhőszolgáltatás számos nyugat-európai nagyvárosban képes megfelelni a vele szemben támasztott energetikai és környezetvédelmi igényeknek.A távhőellátás gyorsan fejlődik az olajválság kiváltotta energiahatékonysági törekvések és a környezetvédelmi követelmények szigorodása nyomán. A hulladékhő- hasznosítással és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel jelentős tüzelőanyag-megtakarítást lehetett elérni. A földgáz árának változása is a fejlődést ösztönző tényező, mert a figyelmet a távhőrendszerek működtetésének gazdaságosabbá tételére irányítja.A távhőszolgáltatással kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárulása új időszak kezdetét jelzi a Főtáv Rt.-nek és a fogyasztóknak egyaránt. A rendelkezésekben szereplő követelményeknek 2003-ig meg kell felelni, eljutni odáig, hogy minden épületben a mért adatok alapján fizessék a távhőszolgáltatás díját, s megszűnjön az igazságtalan, pazarló átalánydíj.A takarékoskodásra a fogyasztónak is van lehetősége. Egy átlagos panellakás korszerűsítésének első lépése lehet a fűtési rendszere szabályozhatóvá tétele, amely 50-60 ezer forintba kerül. Ezután következhet a panelhézagok, nyílászárók szigetelése. Az energiamegtaka-rítást célzó felújítások teljes költsége 100-150 ezer forint, ám néhány év alatt megtérül a beruházás.
Lettország háborúra készül
