Lettországban az elmúlt években a háborús készültséget a végletekig fokozták.
Edgars Rinkevics köztársasági elnök 2025 márciusában felszólította az Európai Uniót, hogy „mindenképpen” vezessék be a sorkatonai szolgálatot az egész kontinensen, mondván: Európa katonailag meggyengült.
A háború kitörése után, 2022 júliusában Riga már bejelentette a kötelező sorkatonaság visszaállítását. A rendelet 2024. január 1-jén lépett hatályba: a 2004. január 1. után született férfiakat 11 hónapos szolgálatra sorozzák be. A szabály szerint a fiataloknak 18. életévük betöltését követő egy éven belül meg kell kezdeniük a katonai szolgálatot. Ha még tanulmányaikat folytatják, akkor a diploma megszerzését követő egy éven belül kell bevonulniuk.
A 11 hónapos szolgálat egy alapképzési, valamint egy úgynevezett felkészítő szakaszból áll. Lehetőség van polgári szolgálat teljesítésére is. A kötelező sorkatonaság egyelőre csak a férfiakra vonatkozik, a nők számára azonban önkéntes alapon szintén nyitva áll a lehetőség.
Ukrajna megtámadása után látványos fegyverkezés indult meg a NATO-tag Lettországban. 2023-ban a GDP 2,25 százalékát, 2024-ben pedig már 3,3 százalékát fordították védelmi kiadásokra. A tervek szerint 2025-re a katonai költségvetés meghaladja majd a GDP 3,8 százalékát, ami mintegy 1,56 milliárd eurót jelent.
Riga hatalmas védelmi fejlesztéseket hajtott és hajt végre. 2023 decemberében például lett–amerikai megállapodás született a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon által gyártott Naval Strike Missile (NSM) partvédelmi rakétarendszer beszerzéséről. Ez a haditengerészeti rendszer akár 185 kilométeres távolságon belül is képes célba venni tengeri és szárazföldi objektumokat. Az NSM-et más NATO-országok – köztük az Egyesült Államok, Lengyelország, Németország, Norvégia, Románia, az Egyesült Királyság, Kanada és Hollandia – is rendszeresítették.