Ahogy arról szerdán a Magyar Nemzet is beszámolt, az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. A bankok szerint az intézkedés alkotmányossági megalapozottság nélkül, utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba. A szövetség csütörtökön kiadott közleményében megerősítette, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult.
A benyújtott alkotmányjogi panasz szorosan kapcsolódik a 2025. május 30-án, a kamatstop 2025. június 30-ig történő meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott beadványhoz, ezért a panasz benyújtói kérelmezték az eljárások egyesítését – ismertette a bankszövetség. Felidézték, hogy a kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik.
Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre. Mint hozzátették, a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg többször is, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn. Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt a növekvő kamatkörnyezet ellenére is.
A legutóbbi alkalommal meghosszabbított kamatstop hatálya 2025. június 30. volt, de ezt a kormány a mérséklődő infláció – a 18 százalékról 6,5 százalékra csökkenő irányadó kamatszint – ellenére hetedik alkalommal is meghosszabbította, ezúttal 2025. december 31-ig.
A bankszövetség véleménye szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.
