Első fokon veszített a Mol Rt.

Első fokon elutasította a Mol Rt. állam elleni keresetét a Fővárosi Bíróság. A Gazdasági Minisztérium (GM) megnyugvással vette tudomásul a döntést, a Mol fellebbez, a befektetők attitűdjét az értékükből tegnap 275 forintot vesztő Mol-részvények tükrözik.A Fővárosi Bíróság 7,3 millió forint perköltség megtérítésére kötelezte az olajcéget. Az olajcég annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a júliusi gázáremelés jogsértően alacsony és a szakminiszter a gázárrendelet, illetve az annak mellékleteként jegyzett gázárképlet előírásaitól eltért, amikor csupán 6 százalékkal emelte a gáz árát 2000-ben. Mint ismert a Mol Rt. júliustól szeptemberig terjedő időszakra 7,3 milliárd forintos kártérítés megállapítását is kérte a bíróságtól, azzal hogy ezt a kárt államigazgatási jogkörben okozta a miniszter. Az elsőfokú ítélet szerint viszont a gázárról szóló miniszteri döntés nem államigazgatási jogkörben, hanem rendeletben született. Így pedig nem terheli felelősség a gáz árát megállapító szakminisztert. A bíróság azt is közölte, hogy nem egyedi döntés született, hiszen a gáz ára nemcsak az olajtársaságot, hanem a lakosságot is érintette.Glattfelder Béla, a GM politikai államtitkára üdvözölte, hogy a bíróság elismerte: a kormánynak több szempontot, így a fogyasztók teherviselő képességét és az inflációs veszélyeket is figyelembe kellett vennie a gáz árának megállapításakor.A Mol a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, azaz fellebbez – jelentette be tegnap a cég jogi igazgatója, Bánhegyi Ilona. A cég elnöke, Hernádi Zsolt ugyanakkor azt mondta, hogy kedvezőnek tartják a bíróság azon megállapítását, miszerint július1-jétől folyamatosan kárt szenved a Mol, formálisan perelhetők az alperesek, de vitatják a bírónak azon indoklását, miszerint jogszabályban nem okozható kár. Bánhegyi Ilona ehhez hozzáfűzte, hogy minekután a bíróság megállapította azt, hogy a Mol kárt szenvedett a gázárdöntés nyomán, innen csak egy lépés lesz, hogy a Legfelsőbb Bíróság a károkozás tényét is megállapítsa, melynek nyomán a miniszter felelőssé tehető lesz az okozott kárért.Glattfelder Béla és Hernádi Zsolt is megerősítette, hogy a Mol és a GM folyamatosan tárgyal a hazai gázpiac helyzetéről. A Mol elnöke szerint egyetlen kiút lenne a jelenlegi instabil ármegállapítási rendszerből, nevezetesen a földgázpiac teljes és minél gyorsabb liberalizálása. Kérdésre az elnök elmondta azt is, hogy Matolcsy György korábbi kijelentésével összhangban, a Mol sem zárkózik el a peren kívüli megegyezés lehetőségétől. Figyelembe kell azonban venni azt – mondta Hernádi –, hogy már létezik egy bekövetkezett kár, és a jelenlegi gázárból adódóan ez a jövőben növekedni fog, tehát a peren kívül való megegyezés érdekében minél hamarabb kellene megállapodnia a GM-nek és a Mol-nak.Az állam ellen benyújtott keresetében a Mol kitért arra is, hogy a szerinte jogszerűtlenül megállapított gázár a Molnak a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogát is sérti. A bíróság ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a gazdasági miniszter nem sértette meg a polgári törvénykönyv tulajdonhoz fűződő részjogosítványokat (a birtoklást, a használatot, a hasznok szedését és a hasznok fölötti rendelkezés jogát), továbbá megjegyezte azt is, hogy az állam az alapvető jogokkal együtt a tulajdonjogot is korlátozhatja, más, alkotmányos célok védelme érdekében, ha arra más eszköz nem vethető be. A Mol nem fogadta az első fokon eljáró bíróság ezen véleményét. Véleménye szerint a gázáremelés után súlyosan sérült a cég alkotmányos tulajdonjoga, tehát e vonatkozásban is élni kíván fellebbezési jogával.