Első körösök versenye

A csatlakozni kívánó országok gazdasági mutatóinak versenyében, a GDP tavalyi növekedésében Szlovénia áll az első helyen 4,9 százalékkal, de Lengyelország fejlődik a legdinamikusabban, ha az utóbbi öt év átlagos GDP-növekedését vesszük figyelembe. A csatlakozási tárgyalások 29 megnyitható fejezetéből Ciprus zárt le eddig legtöbbet: tizenhatot. November 8-án adja ki az EU a csatlakozni kívánó országok jelentését, amelyben az egyes országokra vonatkozó gazdasági megállapítások döntőek lehetnek a bővítésben. Hegedűs Péter, a Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács elnöke, az ABB elnök-vezérigazgatója lapunknak kijelentette: egyetért Martonyi János külügyminiszter azon szavaival, miszerint a csatlakozásra való felkészülés nem szépségverseny. Véleménye szerint nem az a fontos – s nem is lehet objektíven megállapítani –, hogy a csatlakozni kívánó országok közül ki az első és ki a második, hanem az a kérdés, mely ország lesz valóban kész a csatlakozásra az Európai Unió következő bővítésének első időpontjára.Az üzleti tanács elnöke a csatlakozni kívánó országok első csoportjának eredményeit elemezve kifejtette, hogy Szlovénia politikailag stabil, jelentős ipari bázissal és a legmagasabb GDP-vel rendelkezik, s több szempontból már elérte azt a színvonalat, amellyel Görögország és Portugália rendelkeztek, amikor csatlakoztak az EU-hoz. „Talán egy szempontból van hátrányos helyzetben Szlovénia, hogy a Balkánhoz való közelsége eleinte kisebb bizalmatlanságot keltett az ipari befektetőkben” – tette hozzá Hegedűs. A Financial Times mellékletében Szlovénia eredményeit elismerve kritikaként jegyzi meg, hogy a szlovén döntéshozók, tartva a drámai gazdasági változásoktól, nem hajlandók liberalizálni a távközlési piacot, állami tulajdonban tartanak több bankot, a legnagyobb biztosítótársaságot, és elkerülik a közigazgatás reformját is. Hegedűs véleménye szerint Szlovéniához nagyon hasonló helyzetben van Észtország, hiszen szintén dinamikusan fejlődő, kicsi ország. „A GDP mutatóiban felzárkózott a csatlakozás első körébe tartozó országok élcsoportjához, hátránya viszont a földrajzi távolsága” – jegyezte meg a vezérigazgató.Ciprus halad a leggyorsabban a csatlakozási tárgyalási fejezetek lezárásában. Az elemzők ezt gyakran azzal magyarázzák, hogy végül is a szigetország már jó ideje alapvetően az EU egységes piacával megegyező logikájú gazdasági struktúrát, intézményi rendszert és szabályozást követ. Magyar vélemények szerint Ciprusnak több fejezetet is azért volt könnyű lezárnia, mert a gazdaságnak több szektora a szigetországban egyszerűen nincs.A hat „első körös” ország közül Hegedűs szerint a legnagyobbnak, Lengyelországnak a legkritikusabb a helyzete, de mint mondta, egyre több jel utal arra, hogy ez csak átmeneti állapot. (A Bank Austria elemzése szerint az egy munkavállalóra eső GDP az utóbbi években Lengyelországban növekedett a legnagyobb mértékben.) Hegedűs szerint a lengyelek „szocialista” problémákkal küzdenek, nehézségeik vannak az erős szakszervezetekkel, a bányászokkal és a mezőgazdasággal. A szakértő megjegyezte: a cseheknek is jelentős problémákkal kell megküzdeniük, hiszen az utóbbi években nem növekedett, hanem csökkent az ország GDP-je, bár idén már újra növekedés volt tapasztalható. A GDP csökkenésének az volt az oka, hogy a rendszerváltozást követő úgynevezett kuponprivatizálás nem hozott befektetőket az országba. Hegedűs hozzátette, hogy tizenegy évvel ezelőtt egyiptomi delegáció tagjaként részt vett a Világbank konferenciáján, ahol cseh csodáról beszéltek; Egyiptomnak is ajánlották a kuponos privatizáció bevezetését, azóta azonban a Világbank és a rendszerváltozás utáni cseh ipari miniszter is elismerte, hogy ez a módszer óriási tévedés volt. „Magyarország okosan privatizált, ennek köszönhetően most a legjobbak között vagyunk, de ezt tíz évvel ezelőtt nem lehetett előre tudni” – tette hozzá Hegedűs.Nem kizárt, hogy bekerül az első körbe Szlovákia is, hiszen gazdaságilag jelentős fejlődést mutat, és a csatlakozási tárgyalások során is egyre több fejezetet zárnak le. Az átlagos GDP-növekedésben az előző öt évben Lengyelország és Észtország után a harmadik helyen áll 4,2 százalékkal. Az EU-ban azonban hiányolják a belső politikai megtisztulást Pozsonyban.Hegedűs kifejtette, hogy az üzleti tanácsban Európa legnagyobb cégei vesznek részt. Minden tanácskozás alkalmával egyetértenek abban, hogy a bővítés mindkét fél érdeke, és mind az uniónak, mind a csatlakozni kívánó országoknak nyereséget jelent. „Hiszen Európának csak akkor van esélye felvenni a versenyt Amerikával, ha bővül a gazdaság és egyre nagyobb a piac” – tette hozzá az elnök.