Érkezés és indulás

„Nosza – gondolta a fiú, és előrehajolva, furcsa, inkább futó egyensúlyzavarnak, mintsem szándékos cselekvésnek tűnő mozdulattal leugrott. A fedélzet öt-hat méternyire emelkedett a víz fölé. Kíváncsisága és a részletek felé forduló mohó figyelme most sem hagyta el; önkéntelenül kiszámította, hogy a zuhanás nagyjából egy és egyötöd másodpercig fog tartani. Aztán valahogy rövidebbnek tűnt” – e mondatokkal indul Arthur Koestler 1942–43-ban írt regénye.A mű az átmenet és átváltozás krónikája. Ifjú főhőse, Peter Slavek hazájában az illegális kommunista mozgalom tagja volt, börtönbe zárták, megkínozták, ezért a szabadulását követően inkább a szökést választja. A regény elején érkezik Neutráliába, a közelebbről nem azonosítható, független államba, amely ekkortájt (a második világháború idején) a menekülők egyik fontos állomása. Az átmenetileg itt tartózkodó menekültek valamennyien a külföldi vízumra várnak, így az állam önmaga is az átmenet szimbólumaként értelmezhető. A főhős lelki átváltozása pedig a bájos Odette-hez fűződő szerelmével indul, és dr. Sonia Bolgar pszichoanalitikus terápiájában jut tetőpontra. A pszichológusnővel folytatott beszélgetés során Peter feltárja életének történetét, kibeszéli magából a rettenetes szenvedések lappangó emlékképeit, és bizonyos fokig rendbe szedi saját érzelmei világát.A mű két meghatározó gondolati iskola hatásait viseli magán: az egzisztencializmusét és a pszichoanalízisét. Az emberi lét, illetve az emberi lélek rejtelmeit feszegető és elemző filozófiák jelentősége mára természetesen nagymértékben átformálódott, így a könyv első olvasatban kissé anakronisztikusnak és túlmagyarázottnak tűnhet. Ha azonban lefejtjük róla a didaktikus mázt, irodalomtörténetileg érdekes munkát kapunk, amelynek szerzője talán saját átalakulását igyekezett megfogalmazni, bár utólag ő maga is ironikusan tekintett erre az alkotásra. (Arthur Koestler: Érkezés és indulás. Fordította Makovecz Benjamin. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 1780 forint)