Ez történt a 60-as években

Az 1960-as éveket felölelő évtized a hazai szerencsejátékok történelmének igen eseménydús és termékeny időszaka volt.A 60-as években három és fél milliárd totó- és lottószelvényt és 45 millió borítékos sorsjegyet vásárolt meg a 30-40 évvel ezelőtti játékos kedvű generáció. Persze a generáció játékkedvét sok minden fokozta, például abban az évtizedben 76 darab öttalálatos lottó akadt, ami azt jelenti, hogy átlagban minden másfél hónapban eggyel növekedett a lottómilliomosok tábora.Mindjárt az évtized elején – 1961-ben – került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely lényegében két egybefüggő számtáblás lottó volt, dupla árért. E szelvényfajta népszerűsítésére rendeztek a későbbiekben ikertalálkozókat, amelyek jószerivel népszerűbbek voltak, mint maga az ikerlottó.A 60-as évek második évében lett a lottó ötéves. (Az időmúlás természetéből adódóan még számos jubileum volt az évtized folyamán: 10 éves is lett a lottó, 20 éves a totó.) Az első jelentőségteljes évfordulót méltóképpen ünnepelte meg a lottó. A rádió és a televízió által közvetített gálaműsoron rendezte meg 1962. március 9-én – az első lottósorsolás órára pontos évfordulóján – az 5 éves jubileumi sorsolást. A gálaműsorban az akkori évek szórakoztató műfajának élvonalbeli sztárjai léptek fel.Az ötéves születésnapi sorsolás volt az első eset, hogy az ország népe a lottó nyerőszámok sorsolását a televízió képernyőjén nézhette végig.Az évtized, és ezen belül az 1964-es év a totó szempontjából ténylegesen sorsdöntőnek nevezhető.A totó bevezetésének idején – 1947-ben – az emberek azt hitték, hogy meggazdagodni rendkívül könnyű dolog, csak 12 focimeccs eredményét kell eltalálni, és máris jön a sok ezer forint. (Ez lényegében – mutatis mutandis – így van ma is, csak az eltalálás körül adódnak némi nehézségek, immár több mint 50 éve folyamatosan.) Időközben azonban rájöttek, hogy mégsem olyan egyszerű a dolog, totózni is meg kell tanulni. Az első időkben a fogadók sokáig érzelmi alapokon töltötték ki szelvényeiket, kedvenc csapatuk vereségére nem volt szívük tippelni még akkor sem, ha a csapat veresége nyilvánvaló volt. Viszonylag hosszabb időbe telt, amíg szurkolói énjüket el tudták választani fogadói mivoltuktól, ezzel aztán mindjárt eredményesebbé is vált játékuk. Az emberek megtanultak tehát tippelni. Többek között ennek is köszönhető volt, hogy egyre sűrűbben követték egymást a tömegnyereményes totófordulók, s a nyeremények rendkívül alacsonyakká váltak.A totó elvesztette minden szerencsejáték legfőbb vonzerejét, a nagy nyeremények elérésének lehetőségét.Ilyen körülmények között világos volt, ha a totót életben akarják tartani, a játékot alapjaiban meg kell reformálni. Bevezették a 13+1 játékformát. Tizenhárom + egy mérkőzésre 1964. március 15-e óta lehet tippelni. A május 13-i fogadási héten egyetlen 13+1 találatos szelvény volt, erre fizették ki a totó első, egymillió forinton felüli nyereményét: 1,3 millió forintot.A magyar totót az év augusztusában vették fel a svájci székhelyű Intertotó szervezetbe, az európai totótársaságok képviseleti szervezetébe.A következő években számos alkalommal rendeztek rendkívüli tárgynyeremény-sorsolásokat ilyen jelmondatokkal: Lottó Télapó–Lottó Újév!, Nyereményaratás a Lottón!, Tavaszi Lottóparádé stb. stb.Eközben 10 éves lett a lottó. Ezt az évfordulót is látványosan ünnepelték meg. Külön rendkívüli „Évforduló” lottószelvény került forgalomba, s a sorsolási bizottságban helyet foglalt a népszerű Lottó Ottó, azaz Kabos László is.A lottó 10. születésnapjáról megemlékezett az egész magyar sajtóvilág, így a Dunántúli Napló is. Az újságban ezzel a címmel jelent meg a megemlékezés: Tízéves a lottó – Játszik az ország. A cikkben így ír a riporter: Pénteki napokon már tíz év óta egy ország figyeli lélegzet- visszafojtva a rádiót, hátha holnap nem kell dolgozni. Micsoda lehetőség!... Persze hogy gyanakodnak néhányan:– Meg van ez bundázva, kérem! Csak azoknak a számait húzzák ki, akik közel vannak a ...– Miért akadt el bátyám, miért nem fejezi be, amit mondani akart?– Né-né-gyes találatom van.1967-ben nemcsak a lottónak volt születésnapja, hanem a totónak is, csak ennek a játéknak már a 20. Akkoriban így írtak az újságok a két évtizedes totóról: èè Fennállása óta a magyar totó közel tízmillió szelvényre fizetett ki nyereményt, tehát az ország majdnem minden lakosára jutott totónyeremény. 20 év alatt összesen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Ez akkora összeg, hogy ebből Budapest minden felnőtt férfi lakosa 1700 forintot nyerhetett volna. 20 év alatt a totójátékosok annyi szelvényt vásároltak, hogy annak az elszállításához egy kilométer hoszszú tehervonatra lenne szükség. Totójátékosaink meg is dolgoztak nyereményeikért. Aki ugyanis minden héten kitöltött egy totószelvényt, annyi írásjelet írt le, amennyivel egy százoldalas könyvet ki lehet nyomtatni. Ha a totótombolákon és ajándéksorsolásokon kihúzott utazások hosszát átszámítjuk kilométerekre, kiderül, hogy az az Egyenlítő ötszörösének felel meg.Számos focista üdvözölte a születésnapját ünneplő totót: A labdát már nem rúgom, de totózni még 20 évig egész biztosan tudok – mondta Hidegkuti Nándor. A fiatal focisták nevében üdvözlöm az „idős” totót – így Varga Zoltán. Az elmúlt 20 évben sem csalódtam a totóban, remélem, ezután sem fogok – jelentette ki Sándor Károly. S egy nem focista: Üdvözletét küldi a Lottó Ottóka, akinek mindig ötös találata van a totószelvényén.A 60-as éveknek még egy nevezetes eseménye: megjelent a budapesti és a vidéki nagyvárosok utcáin a borítékos sorsjegy. Első alkalommal 1967. december 2-án vásárolhattak borítékos sorsjegyet a járókelők. Ekkor ötmillió darabból próbálhatott szerencsét az utcai „szerencselovag”. A borítékos sorsjátéknak olyan átütő sikere lett, hogy az évtized hátralévő esztendeiben még évente 20-20 millió sorsjegy kelt el a nagyvárosok utcáin.S végezetül idézzünk egy évtized végi újságcikket, amely Árkus József, a kitűnő publicista tollából 1969. október 19-én a Népszabadságban jelent meg. A cikk címe: Péntek 11 óra.„Egészen pontosan péntek délelőtt 10 óra 59 percet kellett volna címnek írni, de egy perc ide vagy oda... Azaz, hogy éppen erről az egyetlen percről van szó. Pénteken délelőtt 10 óra 58 perckor még egyetlen feszült figyelem az ország. Nem tudni, hogy lesz-e új milliomos. És ha lesz, ki lesz az? Vannak az életben sorsdöntő pillanatok, amikor elhalkul a gyárak moraja, megszűnik a munka a földeken. Nagy ember halt meg? Dehogy. Húzzák a lottó nyerőszámokat.Megszólal a rádió. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint Zalaapátiban a 42. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 18, 19, 35, 44, 86. Ismétlem.Nem ismétlem. Úgyis tudja azóta mindenki, hogy ezek a heti szerencseszámok, s hogy mennyit fizetnek egy-egy nyereményosztályban. Inkább arról beszélnék ezúttal, hogy pénteken 11 órakor néhány vagy néhány tucat ember megint boldog lett. Majd eszét vesztette az örömtől. Ezek a nyertesek. S a vesztesek sem lőtték főbe magukat háromharminc, hathatvan vagy e számok szorzatának megfelelő veszteségükért. Jövő héten újra kezdik. És irigylik a szerencsés nyerteseket. A jövő péntek 10 óra 58. percéig reménykednek, hátha ők lesznek ezúttal, akikre rámosolyog a szerencse.”