Ez már túlzás: a brüsszeli kettős mérce legdurvább esetei

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet a brüsszeli kettős mérce újabb példájára – ami ezúttal a kárpátaljai magyarságot sújtja. A külgazdasági és külügyminiszter szavait követően összeszedtük az elmúlt időszak hasonló példáit. A kettős mérce Brüsszel részéről már számtalan alkalommal megmutatkozott: többek között Ukrajna EU-csatlakozása, a Barátság kőolajvezeték elleni támadások vagy a Lengyelországban tapasztalható helyzet kapcsán is.

Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: JANEK SKARZYNSKI Forrás: AFP

Legalábbis ha nem az ukránokról van szó. Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen egy korábbi konferencián úgy fogalmazott, hogy Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhatna az EU-hoz. Az Európai Bizottság elnöke elégedett Ukrajnával, és szerinte jelentős lépéséket tettek az uniós csatlakozás felé vezető úton, miközben kimutathatóan Ukrajna a legkorruptabb ország Európában, virágzik a fegyverkereskedelem, és szakértők szerint Ukrajna a drogfüggők országa.

Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat

− mondta Von der Leyen.

Az energiabiztonság kérdésében is működik a kettős mérce

Az európai energia-infrastruktúra megrongálása elfogadhatatlan Brüsszel szerint – kivéve, ha a Magyarországot (és Szlovákiát) ellátó Barátság kőolajvezetékről van szó. A kettős mérce az energiabiztonság kérdésében is működik. Az Északi Áramlat felrobbantása ellen tiltakozó nyilatkozat akkor született, amikor még Brüsszelben azt akarták hinni, hogy Moszkva robbantotta fel a vezetéket. Mint ahogy az orosz gáz is csak addig „büdös”, amíg Magyarországnak van rá szüksége. Belgium például 2024-ben több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt, mint bármikor a háború kezdete előtt, a zeebrugge-i kikötő, amely Európa egyik legforgalmasabb LNG-terminálja, továbbra is fogadja az orosz szállítmányokat.

Úgy tűnik, míg Magyarországot folyamatosan kritizálja, az ukránoknak továbbra is bármit elnéz Brüsszel, még akkor is, ha a Volodimir Zelenszkij elnök vezette hatalom lépései európai uniós tagállamoknak okoznak kárt.

Ez nem csupán az energiabiztonság kérdésében tetten érhető, de például a jogállamisággal kapcsolatban is, az EU vezetése sem az ukrán ellenzéki pártok és média ellehetetlenítése, sem az ukrán ortodox egyház betiltása ellen nem emelte fel a szavát.

A brüsszeli kettős mérce újabb bizonyítéka Lengyelországban

A Donald Tusk vezette lengyel kormány politikai fegyverként használja az igazságszolgáltatást, és hadjáratot folytat az ellenzék ellen. Brüsszel látványosan hallgat, miközben a Tusk-kormány folyamatosan bontja le a jogállamiságot Lengyelországban – még az amerikai kongresszus egyes tagjai is figyelmeztették az Európai Bizottságot a politikai elnyomás veszélyeire. Eközben az uniós intézmények rendre elnézőek más, baloldali vezetésű országokkal szemben: Pedro Sánchez alkotmányellenes engedményeket tett a katalánoknak, Ukrajna pedig büntetlenül játszott a korrupcióellenes intézmények függetlenségével. 

A Nézőpont Intézet júliusban már második alkalommal vizsgálta meg az Európai Unió intézményeiben a jogállamiság helyzetét. A tizenöt beazonosított konkrét ügy nem vet jó fényt Brüsszelre, amely éppen most készül a tagállamok elleni jelentéseinek publikálására. Az Európai Bizottság hatodik alkalommal mutatja be a jogállamiság elveire hivatkozva a tagállamokat szelektíven bíráló jelentését. Bár Brüsszel igyekszik hangsúlyozni az eljárás jóhiszeműségét, valójában ezek a jelentések csupán a politikai nyomásgyakorlás eszközei. Nem véletlen, hogy a jelentés jogalapja a kezdetektől vitatott. Az EU intézményeinek a szerződések szerint nincs a tagállamokat politikai alapon ellenőrző és szankcionáló feladata, a bizottság jogállamisági jelentése mégis hivatkozási alapjává vált számos, a magyaroknak járó uniós forrást visszatartó döntésnek.

A Magyarországgal szembeni eljárások a politikai nyomásgyakorlás részét képezik, Brüsszel szelektíven alkalmazza a jogállamiság elvét.

Borítókép: Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)