Mindennél, az EU tagállamainál is fontosabb Ukrajna a brüsszeli vezetés, különösen Ursula von der Leyen számára.
Számtalan példa van arra, hogy a tagállamokat ért sérelmekkel kapcsolatban hallgat Brüsszel, különösen ha a sérelem okozója Ukrajna. Ursula von der Leyennek vagy az Európai Bizottság többi tagjának például eszébe sem jutott elítélni a Magyarország (vagyis egy uniós tagállam) energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezeték elleni sorozatos ukrán támadásokat.
Ezzel szemben a Von der Leyen–Zelenszkij-tervet, amely teljesen elvágná a tagállamokat, így Magyarországot is az olcsó orosz energiahordozóktól, annak ellenére mindenáron áterőltetné Brüsszel, hogy az nyilvánvalóan hátrányos az uniós országok számára, és tovább súlyosbítaná a magas energiaárak miatti versenyhátrányt.
A jogállamiságra és a demokráciára máskor (elsősorban a konzervatív vezetésű tagállamok esetében) oly kényes Európai Bizottság szerint az ukrán ellenzéki pártok és média ellehetetlenítése, valamint az Ukrán Ortodox Egyház betiltása is rendben van. A kijevi rezsim intézkedései közül eddig egyetlenegy csapta ki a biztosítékot Brüsszelben, annak a jogszabálynak az elfogadása, amely a korrupcióellenes szervek függetlenségét szüntette meg. Azonban miután a közfelháborodás hatására az ukrán vezetés néhány nap után visszakozott, Ursula von der Leyen feltűnően hamar megbocsátott, így a Zelenszkij-féle vezetés ismét megúszta egy ejnye-bejnyével. Magyarországgal ellentétben forrásmegvonással sem kellett szembenézniük.
Sebestyén Józsefnek a kényszersorozás során bekövetkezett halálát annak ellenére nem találták problémásnak, hogy egy uniós ország polgáráról volt szó.
Még nyilvánvalóbbá válik a kettős mérce, ha a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztását, illetve az ellene irányuló hangulatkeltést és provokációkat nézzük. A kisebbségi jogok 2014 óta zajló szűkítéséhez Brüsszel leginkább csendben asszisztált. Ahelyett, hogy Kijevet igyekeznének rászorítani a kisebbségek védelmére, inkább Magyarországot igyekeznek rávenni a kárpátaljai magyarok védelmének feladására. Az sem vált ki különösebb reakciót, ha az ukrán nagykövet relativizálja a Kárpátalján elkövetett magyarellenes provokációkat.
Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalt a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztása ellen, Kaja Kallastól, az Európai Unió külügyi főképviselőjétől azt a cinikus választ kapta, hogy „az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül”.
Míg az ukrajnai kisebbségek helyzete „külső ügy”, az orosz–ukrán háború Brüsszel értelmezésében nagyon is belső. Az uniós vezetés úgy önti az eurómilliárdokat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek megsegítésébe, hogy ezért sem az eladósodást, sem azt nem tekinti túl nagy árnak, hogy akár a kontinenst is beleránthatják a háborúba.
