Brüsszeli kettős mérce: míg mások évtizedekig várnak, Ukrajnát gyorsan felvennék az EU-ba

Több dologból is kiviláglik, hogy a háborúban álló Ukrajna uniós csatlakozása számtalan hátránnyal járna a tagállamok gazdaságára és állampolgáraira. Emellett több állam is már régóta várakozik tagjelöltként. Ursula von der Leyen elképesztő ígéretet tett. A háborúpárti vezető már 2030 előtt felvenné az unióba az ukránokat. Magyar Péter ezzel szemben azt állítja, ez álprobléma.

Az uniós és az ukrán zászló Kijevben Fotó: Vladimir Sindeyeve Forrás: NurPhoto/AFP

Alapvetően rendeződnének át az uniós források és támogatások, illetve belátható időn belül az Európai Unió végét is jelentené Ukrajna csatlakozása, mondta lapunknak korábban Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Ukrajna EU-tagsága szétfeszítené az Európai Uniót. Ha Ukrajna csatlakozna, akkor viszonylag záros határidőn belül az Európai Unió, ahogyan azt most ismerjük, megszűnne

– fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Sokan már régóta előszobáznak

Ukrajnán kívül jelenleg is több ország is vár az EU-csatlakozásra, amelyeknek különböző státusuk van a csatlakozási folyamatban.

Tagjelölt országok: Albánia 2014-ben kapta meg a tagjelölti státust. Bosznia-Hercegovina: 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Észak-Macedónia: 2005-ben kapta meg a tagjelölti státust. Moldova: 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Montenegró: 2010-ben kapta meg a tagjelölti státust. Szerbia: 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust. Törökország: 1999-ben kapta meg a tagjelölti státust. Ukrajna:2022-ben kapta meg a tagjelölti státust.

Potenciális tagjelölt országok: Georgia: 2022-ben kapta meg a potenciális tagjelölti státust. Koszovó: potenciális tagjelölt.

A 2024-es magyar uniós elnökség programja hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között hangsúlyosan szerepelt a következetes és érdemeken alapuló bővítési politika. Az uniós bővítés kulcseleme a Nyugat-Balkán, amelyet hazánk kiemelten fontosnak tart.

A csatlakozásra váró nyugat-balkáni régiót hat ország alkotja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó.

A régió több mint húsz éve megkapta az ígéretet az Európai Uniótól, hogy egyszer majd a közösség tagjának kell lennie, de ez eddig kevéssé valósult meg

– nyilatkozta lapunknak korábban Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. 

A balkáni országok az uniós csatlakozásra várnak (Forrás: Magyar Nemzet)

A bővítés fontos, de nem mindegy, milyen áron

Az EU bővítése fontos szerepet játszik az európai stabilitás és biztonság megerősítésében, valamint a gazdasági növekedés elősegítésében. A csatlakozási tárgyalások üteme országonként változó. Néhány ország, mint például Montenegró és Szerbia, már előrehaladottabb tárgyalási szakaszban van, míg mások még csak a tárgyalások elején tartanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-parlamentben (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)

Ukrajna uniós csatlakozása az egész Európai Unió gazdaságát megviselné. A Világgazdaság cikke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szempontjai alapján megállapította: az ukrán EU-tagság elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét. A köztestület szerint már maga a csatlakozási szándék is aggodalomra ad okot.

Egy friss Medián-felmérés adatai szerint a magyar társadalom többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását.

Borítókép: Az uniós és az ukrán zászló Kijevben (Fotó: NurPhoto/AFP/Vladimir Sindeyeve)