Figyelmeztetések az MSZP-nek

„Elsősorban Kovács László felelős azért, hogy Németh Miklós nem kíván sem pártelnök, sem kormányfőjelölt lenni” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Jánosi György, az MSZP elnökségének tagja. A politikus úgy véli: ha folytatódnak a párton belüli kiszorító törekvések, akkor nem elképzelhetetlen, hogy egy új vezetővel áll fel az elnökség. Jánosi szerint félő, hogy Németh visszavonulásával ismét kiújulnak a személyi ellentétek.Az utóbbi néhány hónapban az MSZP-ről szóló hírek szinte csak a párton belüli személyeskedő vitákról szóltak. Mi ennek az oka?– Ez némiképp természetesnek tekinthető, mivel a novemberi kongresszuson új, hosszú távú programot fogadunk el, és eldől az is, hogy kik lesznek a tagjai annak az új vezetésnek, amellyel győzni akarunk a 2002-es választásokon.– Németh Miklós döntésével az utóbbi kérdés némiképp leegyszerűsödött.– Nehéz megjósolni a végeredményt, hiszen a jelölési folyamat még jelenleg is tart. Ugyanakkor több olyan hiba is történt, amely rontotta a párt helyzetét, társadalmi megítélését. El kellett volna kerülni, hogy Kovács László és Németh Miklós a nyilvánosság előtt vitatkozzon arról, ki milyen szerepet vállaljon. Mindkettőjüknek komoly ambíciói voltak, mindketten a párt miniszterelnök-jelölti posztjára pályáztak, emiatt nem jöhetett létre a megegyezés, amit mindenki várt.– Ki felelős a kialakult helyzetért?– Mindkettőjük, ám a birtokon belül lévőnek nagyobb a felelőssége, hiszen neki állt módjában kiválasztani a megegyezés módozatait.– Tehát ön szerint Kovács Lászlót terheli nagyobb felelősség?– Igen. Az utóbbi időszakban elkövetett másik nagy hiba Németh Miklós visszavonulása. A külső és a belső közvélemény egyaránt értetlenül fogadta ezt a döntést.– Sokan azt vetik a szemére, hogy megsértődött.– Inkább józan belátásból döntött így, mivel nem született megegyezés. Úgy vélte, jobb, ha kilép a játéktérből, mert feltehetőleg attól tartott, hogy az állandósult belső ellentétek a kongresszus után is megmaradnak.– Mondják azt is: Németh Miklós nem tett meg mindent a kiegyezésért.– Inkább úgy mondanám, felmérte a lehetőségeit és a képességeit, majd úgy ítélte meg, hogy inkább alkalmas miniszterelnök-jelöltnek, mint pártvezetőnek. Kovács László ugyanis ez utóbbi területen már bizonyított. Németh tehát joggal remélhette, hogy ő lesz az MSZP kormányfőjelöltje. Én viszont félek attól, hogy az indíték – vagyis hogy kerüljük el a további vitákat – éppen az ellenkezőjére fordul, és a személyi ellentétek a kongresszus után ismét kiújulnak.– Vannak erre utaló jelek?– A pártban nagyon sokan ítélik úgy, hogy Németh Miklós nélkül komolyan csökkennek választási esélyeink. Jelenleg is sokan támogatják, mert tőle lehet leginkább várni, hogy megszólítsa azt a réteget, amely ma még bizonytalan. Vagyis a vidék Magyarországának jelentős részét, a vallásos embereket, illetve azokat, akik a nemzeti értékek iránt elkötelezettek, de nem tudják támogatni azt a szélsőséges politikát, amit a jelenlegi kormánykoalíció folytat.– Mi lehet az oka annak, hogy Kovács László nem mondott le a miniszterelnök-jelöltségről?– A pártelnök el akarta halasztani ez irányú döntését. Ennek van ésszerű magyarázata, hiszen nem szokás két évvel a választások előtt megjelölni egy párt kormányfőjelöltjét. Ám rosszul mérte föl a helyzetet.– Talán rossz tanácsadói voltak?– Nehéz megítélni, ki és mi befolyásolta a gondolkodását. Az azonban biztos: a párt érdekét egy előrehozott kiegyezés szolgálta volna.– Erre már nincs esély, hiszen Németh Miklós döntött.– Ezzel kapcsolatban annyit mondanék: remélem, az MSZP nem fogja a harmadik nagy hibát elkövetni, és egy olyan csapatot fog megválasztani a kongresszuson, amely kiegyensúlyozottan tükrözi a párton belüli szellemi és politikai irányzatokat. Egy olyan elnökségre lenne szükség, ahol jelen van a Németh Miklós-i gondolat is. Vannak ugyanakkor egyfajta kisajátításra utaló jelek. Például a párt szociáldemokrata platformja nyilvánosságra hozta azt a listát, amely a komplett elnökségre tett javaslatukat tartalmazza. Az ilyen és az ehhez hasonló állásfoglalások idő előtt próbálták befolyásolni a kongresszusi küldötteket. Ha ez a gyakorlat működik a kongresszuson is, a párt újabb súlyos hibát követ el. Ebből a szempontból Németh Miklós lépése figyelmeztető jelként értékelhető. Ha kiegyensúlyozott csapat áll fel, az megadhatja az esélyt a politikus későbbi viszszatérésére, ha ezt a kongresszus elmulasztja, elveszítjük őt, és ez súlyos kárt okoz a pártnak. Csak vele tudjuk leváltani a kormányt, ami az egész ország érdeke.– Ennek némiképpen ellentmond, hogy a Fidesz támogatottsága csaknem annyi, mint az előző választásokon.– Vitathatatlan, hogy jelentős a legnagyobb kormánypárt támogatottsága, ám mára érzékelhetők a csalódás jelei is. A kormány ugyanis nem azt tette, amit tennie kellett volna. 1998 után lett volna lehetőség arra, hogy a bővülő forrásokat felhasználva elindítsák a társadalmi konszolidációt, a középosztály szélesítését, a leszakadók életkörülményeinek javítását. Ehelyett megosztó politikát folytatnak.– Mire alapozza állítását?– Például Kövér László azon kijelentéseire, amelyek polgárokra és szocialistákra osztják a társadalmat. Vagy amikor hernyókat emleget. A megosztáson kívül erősödik az emberek megfélemlítése is. A kormánypártok képviselői egyfajta leszámolással fenyegetőznek.– Ha ez így lenne, mi az oka annak, hogy a Fidesz mégis népszerű?– Ez annak köszönhető, hogy fenntartják a határozottságnak és a rendteremtésnek a látszatát, ám az egész hátterében akarat- és hatalomelvű politika áll. Ez nem felel meg a demokratikus rend iránti követelményeknek, ez egy másfajta, uralomelvű rend. Ezt még sokan nem látják.– Mennyire sikerül hiteles alternatívát nyújtani ezzel szemben? Mint ahogy már szóltunk róla, az MSZP előző féléves politikája gyakorlatilag személyek közötti pozícióharcról szól.– Ezt természetes csatazajnak tartom, mert most dől el a párt sorsa. Ilyenkor a személyi ambíciók sokszor túlmutatnak a párt érdekein. Ezen túl kell jutni.– A szocialista platform, amelynek ön vezetőségi tagja, azt szorgalmazza, hogy más-más személyek töltsenek be vezető pozíciót a pártban, illetve a frakcióban. Mi lehet az oka, hogy Kovács László bejelentette: lemond a frakcióvezetésről, ha ismét elnökké választják?– Felismerte: elemi erejű az az igény a pártban, hogy senki ne halmozza a funkciókat.– Eddig az ilyen elképzeléseket mindig nagy többséggel utasították el.– Így igaz, de időről időre felmerült ez a gondolat, és mára beért. A másik lényeges ok, hogy Kovács László ezzel is erősíteni akarja annak az esélyét, hogy egy következő kongresszuson – feltehetőleg tavasszal – őt nevezzék meg miniszterelnök-jelöltnek.– Lehet-e továbbra is cél, hogy a novemberi tisztújító kongresszuson megnevezzék a párt miniszterelnök-jelöltjét?– Most már nem, hiszen Németh Miklós visszalépett. Valószínűleg Kovács László vezetésével alakul meg az új elnökség, amely meg fog újulni a jelenlegihez képest, de az igazi kérdés az, lesz-e kiegyensúlyozottság a vezetésben. Szerepet kapnak-e abban a baloldali, a liberális, illetve a nemzeti elkötelezettségű szocialista politikusok? Ha változatlanul folytatódnak a kiszorító törekvések, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy egy új vezetővel áll fel a csapat, egy olyannal, aki nem akar miniszterelnök lenni, hanem az a célja, hogy megszervezze a pártot.– Ki lehet ez a személy?– Vannak már olyan, újnak számító politikusok, akik bizonyítottak. Ezt a vonalat fémjelzi például Szili Katalin, Juhász Ferenc, Szanyi Tibor vagy Szabó Imre.– Érdekes, hogy mindenki, különösen a párt úgynevezett liberálisai, és most ön is új arcok szükségességéről beszél. Ugyanakkor a saját maguk által közzétett listákon saját neveik szerepelnek.– Minden kongresszus előtt megerősödik a megújulás szándéka, viszont az is tapasztalható, hogy akik erről a leghangosabban beszélnek, többnyire úgy gondolják, ők pozícióban maradnak, és rajtuk kívül a többiek helyett jönnek majd az új arcok. Az biztosan nem hiányzik a névsorból, aki olvassa.– Kész visszavonulni?– Én sohasem olvastam listákat, mindig tudomásul vettem a döntéseket.– A szocialista platform többek között választmányi elnöknek jelölte. Mit tenne másképpen, mint a Földes György vezette testület?– Fel kell erősíteni a testület kiegyensúlyozó szerepét mind területi alapon, mind a párton belüli szellemi irányzatok jelenlétében.– Nemrégiben arról tájékoztattak, hogy ön és Torgyán József megbeszélést folytattak egymással.– Megdöbbentő hír. Nem vagyok része a szűkebb pártvezetésnek, nem vagyok építkezési szakértő, és a futballhoz sem értek. Tartok tőle, ez egy rosszindulatú híresztelés, ami arra jó, hogy árnyékot vessen rám, besározzon, és megpróbáljon ellehetetleníteni. Ezek azok az emberek, akiktől ha nem tud az MSZP megszabadulni, esélye sem lesz arra, hogy egy komoly csapatmunkával választási győzelemre vigye a pártot.– Kik, milyen erők állhatnak a háttérben?– Fogalmam sincs, ám ha ezek az erők kerekednek felül, az a párt halálát jelenti.