Gyarapodó Magyar Kódex

Közönségdíjat nyert a Szép Magyar Könyv ’99 versenyen a VII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak szavazata alapján, ugyanott az ismeretterjesztő kiadványok kategóriában oklevelet kapott első és második kötete, 2000. augusztus 10-én elismerő emléklappal jutalmazták a könyvtárosok szavazatai alapján, akik az elmúlt időszak könyvtári gyarapodásának keresett, várt és értékes művének tartották. Talán sokan kitalálták, hogy a Kossuth Kiadó Magyar Kódex sorozatáról van szó, amelynek megjelent a legújabb, negyedik része. Szerzői: Dobszay Tamás, Domokos Zsuzsanna, Dömötör Adrienne, Felföldi László, Fónagy Zoltán, György Judit, Hermann Róbert, Katus László, Kerényi Ferenc, Kocsis Gyula, Mezei Márta, Nagy Béla, Papp Júlia, Soós Ferenc, Szabó G. Zoltán, Tari Lujza és Tomisa Ilona.Az Árpádok világa, a Lovagkor és reneszánsz, illetve a Szultán és császár tartománya címűek után ez a kötet a magyarországi művelődéstörténet 1790–1867 közötti időszakát tárgyalja a korábban megszokott szerkesztési elveknek megfelelően. Hét nagyobb fejezetre osztották fel a szerzők és a szerkesztők a kötetet. Az első a reformkor történelmét ismerteti, s az alábbi részekre tagolták: A nemzetté válás kora, Polgári forradalom és szabadságharc, Az önkényuralom kora, Népesedési viszonyok, Felbomló rendi társadalom. A következő fejezet a nyelvtörténeti változásokat mutatja be: a nyelvújítás történetét, módszereit, a nyelvi változásokat, valamint a nyelvtudomány történetét. A harmadik fejezet a korszak irodalomtörténetén vezeti végig az olvasót: a nyelvújítás, illetve a reformkor és az önkényuralom irodalmát, irodalmi áramlatait és műveit tárgyalja. Ugyanebbe a fejezetbe került a sajtótörténet, a színházkultúra és az Akadémia szerepéről szóló rész. A művészeteknek szentelték a szerzők a negyedik fejezetet. A klasszicizmus, illetve a romantika magyarországi megjelenése az egyik témakör, itt találjuk meg az építészettel, szobrászattal, festészettel kapcsolatos tudnivalókat, majd külön részben a zene- és színháztörténetet (mű- és népzene, az opera-előadás és a népszínmű kezdetei, a hangversenyélet és a zeneoktatás fellendülése, a népdalgyűjtés megindulása), valamint a tánctörténetet (nemzeti táncaink leírása). Az ötödik fejezet a korszak egyháztörténetét tárgyalja. Képet kapunk a népesség felekezeti megoszlásáról, a népi hitvilágról, a felekezeti villongásokról és a protestáns hitélet alakulásáról. A hatodik, Táj és nép című fejezet a XIX. századi magyar tájakat és a tudatos tájalakítás kezdeteit ismerteti. Ugyanitt találjuk meg az Etnikumok, nemzetiségek és a Politikai földrajz címet viselő témakört. Az utolsó rész az életmódról: gazdaságról és gazdálkodásról, technikatörténetről, oktatásról és tudományról, valamint a mindennapi életről szól.Az enciklopédia, kislexikon, szöveggyűjtemény és kronológia műfaját egyesítő kötetben – a kiadótól megszokott módon – CD-ROM-ot is találunk, amelyen téma szerinti válogatásban több mint félezer illusztrációt tekinthetünk meg, és meghallgathatunk néhány XIX. századi zeneművet is. (Reformkor és kiegyezés. Magyar Kódex sorozat, Kossuth Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 4500 forint)