Európában is egyre többen mondják ki: Ukrajna nem tudja megnyerni ezt a háborút

Az orosz–ukrán háború immár harmadik éve tart, ám a kezdeti ígéretek és háborús jelszavak helyett Európa-szerte egyre inkább a kiábrándultság és a józan felismerés hangjai erősödnek. Egyre több politikus mondja ki: Ukrajna valójában elveszítette a háborút Oroszország ellen, és ideje lenne véget vetni a vérontásnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP

Nemrégiben Roland Kather nyugalmazott német tábornok a Welt műsorában kijelentette: 

Ukrajna jelenleg nem tudja katonailag megnyerni a háborút.

A katonai szakértő szerint az ukrán hadihelyzet „rendkívül kritikus”, Oroszország minden hadászati területen fölényben van. Szakértői vélemények alapján nincsenek olyan anyagi, technikai vagy politikai stratégiák, amelyek megváltoztathatnák az ukránok harctéri helyzetét. Korábban Almuth Rochowanski, a Quincy Intézet munkatársa jelentette ki: Ukrajna vereségre van ítélve. A nyugati országok segítsége pedig nem akadályozza meg Kijev vereségét a fronton.

Rochowanski hozzátette, hogy minél tovább húzódik a fegyveres konfliktus Oroszországgal, annál inkább romlik Kijev helyzete, ha az országok tárgyalóasztalhoz ülnek.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ennek kapcsán korábban úgy fogalmazott:

Ébresztőt kell fújnia Európának! El kell fogadni, hogy Ukrajna azért nem kapitulál, mert ma fegyverrel és pénzzel az európaiak ellátják. Ha ez nem lenne, akkor ennek a háborúnak már réges-rég vége lett volna.

A nyugati politikusok is a békét sürgetik

Az amerikai védelmi miniszter arról beszélt még ez év tavaszán, hogy „a vérontásnak véget kell vetni, és ennek a háborúnak véget kell vetni” – mondta Pete Hegseth a Donald Trump elnök által elképzelt orosz–ukrán békemegállapodás kapcsán.

Az elmúlt hónapokban pedig több vezető nyilatkozat is jelezte a fordulatot. Jacques Sapir francia közgazdász például arról beszélt, hogy Ukrajna katonailag kimerült, és a Nyugat képtelen tartós fordulatot elérni a fronton. A német Bild am Sonntag idézte Gerhard Schrödert, Németország volt kancellárját, aki szerint „a háborút nem lehet fegyverekkel megnyerni, tárgyalni kell”.

Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke közös tájékoztatón vesz részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (Fotó: NurPhoto/AFP/Yulii Zozulia)

De nem csak korábbi vezetők: Robert Fico szlovák kormányfő ismételten kijelentette, hogy nem lát esélyt Ukrajna győzelmére, és országa nem fog több fegyvert küldeni Kijevnek. Hasonló hangot ütött meg Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, aki „vég nélküli háborús finanszírozásról” beszélt, amely csak Európát gyengíti.

Magyarország végig következetesen a béke mellett állt

Miközben sok európai vezető csak most jut el a felismeréshez, Magyarország a háború kezdetétől világosan és következetesen képviselte a békepárti álláspontot. Orbán Viktor miniszterelnök már 2022 tavaszán kijelentette:

Ez nem a mi háborúnk, Magyarország a béke oldalán áll.

A magyar kormány azóta is minden nemzetközi fórumon amellett érvel, hogy a fegyverszállítmányok csak meghosszabbítják a háborút, a szankciók pedig Európát sújtják, miközben Oroszországot nem gyengítik kellőképpen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta: „Béketárgyalások nélkül a háborúnak nem lesz vége.”

Magyarország évek óta következetesen mondja: az orosz–ukrán konfliktusnak nem a fronton, hanem a tárgyalóasztalnál lehet véget vetni – és mivel a Nyugat közvetett módon háborús féllé vált, ez csak akkor lehetséges, ha az amerikai és az orosz elnök ülnek le egyeztetni. Most pontosan ez történik: az amerikai elnök megnyitotta az utat a béketárgyalások előtt.

– írta még augusztusban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán.

A magyar álláspont sokáig elszigeteltnek tűnt az európai politikai térben, ma azonban már egyre több helyről hallani hasonló megfogalmazásokat.

A kiút: tárgyalás és béke

A realitás mindinkább felülírja az illúziókat. A nyugati országokban egyre növekvő elégedetlenség a háború költségeivel, az inflációval és az energiaválsággal összefonódva egyre nagyobb nyomást gyakorol az európai politikai vezetésre. Miközben Kijev folyamatosan újabb támogatásokat kér, az európai közvélemény egyre inkább a béke felé fordul.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)