Rapid extra: Von der Leyen beszéde menekülés a sikertelenségből

Nem volt klasszikus évértékelő beszéd az, amit Ursula von der Leyen ma az Európai Parlamentben elmondott – hívta fel a figyelmet a Rapid különkiadásában Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

A szakértő szerint az Európai Bizottság elnökének valamit mondania kellett, hiszen látható, hogy a második ciklusának első éve után az EU gyakorlatilag rosszabb állapotban van, mint az első ciklus alatt.

Nyilvánvaló egy menekülés a sikertelenségből

– summázta Von der Leyen beszédét Boros Bánk Levente.

Az európaiak nem értenek egyet Von der Leyennel

Két kutatás is megjelent a napokban arról, hogyan értékelik Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság tevékenységét, a Nézőpont Intézeté a közép-európai régióra koncentrált, míg a másik inkább a nyugat-európai országokra.

A két kutatás abban gyakorlatilag egyetért, hogy az európai emberek nagy része nem ért egyet Ursula von der Leyennel

– hangzott el az adásban. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor nem reagált az őt ért kritikákra, ehelyett mintegy harminc programot jelentett be ebben a beszédben. Ezzel kapcsolatban két belpolitikai párhuzamot is vont a Nézőpont Intézet igazgatója: egyrészt Gyurcsány Ferenccel, aki „miután de facto politikai értelemben megbukott, nagyjából háromhavonta jelentett be grandiózus programokat”. Másrészt utalt Magyar Péterre és a Tisza Pártra, mondván „felelőtlenül a mai világban mindent meg lehet ígérni”.

Von der Leyennel szemben van egy társadalmi elégedetlenség, „azok, akik az európai parlamenti képviselőket választják, nem szimpatizálnak Von der Leyen asszonnyal”, de nemcsak vele, hanem az Európai Unió vezetésével sem, sem általában, sem olyan konkrét kérdésekben, mint például az orosz–ukrán háború kezelése – hangsúlyozta Boros Bánk Levente.

Az Európai Parlament is megosztott, egyrészt megjelent a Patrióta frakció, másrészt a sajátjai közül is egyre többen hátrálnak ki Von der Leyen mögül – tette hozzá. A tavaly novemberi budapesti EU-csúcs, részben a Draghi-jelentéshez kapcsolódva, megállapította, hogy Európa sok tekintetben bajban van, és a bizottságnak tennie kellene valamit a versenyképesség terén, azonban az eltelt csaknem egy évben gyakorlatilag nem történt semmi – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kívülről is kritika éri Európát

– utalt arra, hogy Donald Trump amerikai elnök láthatóan nem kezeli egyenrangú partnerként az EU-t.

Von der Leyen megszüntetné az egyhangúságot a külpolitikai kérdésekben

Hosszú távon a legsúlyosabb, hogy az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy „az egyhangú döntéseket különösen külpolitikai kérdésekben minősített többségi szavazásra kívánja változtatni”, vagyis az olyan, határozott véleménnyel rendelkező országok, mint Magyarország felett átnyúlva döntenek, és figyelmen kívül hagyják ezeket az álláspontokat például az olyan kérdésekben, mint a migráció vagy az Oroszország elleni szankciók – hangsúlyozta Boros Bánk Levente.

Ebben a tekintetben én keménynek érzem, fenyegetőnek érzem Von der Leyen felszólalását, de mindenki találhatott ezen a karácsonyfán neki tetsző díszt

– összegzett a szakértő.

Jogállamisági jelentés készült a brüsszeli intézményekről

Immár második alkalommal állította össze a Nézőpont Intézet az európai uniós intézmények gyakorlatát vizsgáló jogállamisági jelentést.

Úgy a bizottság, mint a parlament vagy a bíróság esetében is számtalan esetben mondjuk azt, hogy kettős mércét alkalmaznak velünk szemben

– indokolta a kezdeményezést az igazgató, hozzátéve, hogy nem is feltétlenül a Magyarországgal szembeni fellépésről van szó, hanem a jogállamiság elvének „megerőszakolásáról” az Európai Unióban.

Az a tapasztalat, és ez a konklúziója az elemzésünknek, hogy az Európai Unió legkülönbözőbb intézményei megerőszakolják a szerződést és a jogállamiságot, tehát előbb valószínűleg a saját házuk táján kellene sepregetni

– fogalmazott Boros Bánk Levente.