Drámai fordulat állt be az Európai Unió decemberi csúcstalálkozója előtt, amely alapjaiban rengetheti meg Ursula von der Leyenék ukrajnai finanszírozási terveit. Belső dokumentumok szerint Olaszország (az EU harmadik legnagyobb gazdasága és szavazati súllyal bíró tagállama) teljes mellszélességgel beállt Belgium mögé, hogy megakadályozza a mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyon „jóvátételi hitelként” való felhasználását Ukrajna támogatására – számol be róla a Politico brüsszeli hírportál. A hadüzenettel felérő lépés ellen tiltakozók táborához Málta és Bulgária is csatlakozott.
A vita középpontjában a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál letétben lévő, befagyasztott orosz jegybanki tartalékok állnak. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a tagállamok a jövő heti csúcson bólintsanak rá arra a tervre, amely ezen eszközök terhére folyósítana hitelt a háborúban álló Ukrajnának. Belgium azonban kezdettől fogva kongatja a vészharangot: attól tartanak, hogy egy esetleges békekötés vagy akár jogi eljárás esetén, ha Oroszország visszaköveteli a pénzét, a belga államnak kellene helytállnia a hiányzó százmilliárdokért.
A négy tagállam közös nyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgáljanak meg más lehetőségeket Ukrajna támogatására.
Olyan alternatívákat kell keresni, amelyek összhangban vannak az uniós és a nemzetközi joggal, kiszámítható paraméterekkel rendelkeznek, és lényegesen kisebb kockázatot jelentenek
– áll a dokumentumban.
Javaslatuk szerint inkább közös uniós hitelfelvétellel vagy áthidaló megoldásokkal kellene operálni, elkerülve a jogilag ingoványos talajt.
Ez a javaslat ugyanakkor újabb problémákat vet fel, hiszen a közös hitelfelvételhez egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanakkor több alkalommal is kijelentette, hogy elutasítja az EU további közös eladósodását, védve a nemzeti szuverenitást és az adófizetők pénzét.
A feszültséget tovább fokozza, hogy Brüsszel egy meglehetősen agresszív jogi manőverrel próbálja megkerülni a tagállami vétó intézményét. A bizottság az uniós szerződések 122. cikkelyére, egyfajta vészhelyzeti klauzulára hivatkozva határozatlan időre akarja befagyasztani az orosz vagyont. Ezzel elvennék a lehetőséget a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy félévente felülvizsgálják a szankciókat.
A büntetőintézkedések meghosszabbításához egyhangú döntés kell, ami erős alkupozíciót biztosít a békepárti álláspontot képviselő kormányoknak.
Olaszország, Belgium, Bulgária és Málta, bár a pénteki szavazáson az egység megőrzése érdekében rábólintottak a vagyonok technikai immobilizálására, de világossá tették, hogy ez nem jelent automatikusan zöld utat a pénzek felhasználására. Figyelmeztettek, hogy a 122. cikkely alkalmazása „olyan jogi, pénzügyi, eljárási és intézményi következményekkel jár, amelyek messze túlmutatnak ezen a konkrét eseten”, és a döntés nem teremthet precedenst az EU kül- és biztonságpolitikájában. Bart De Wever belga miniszterelnök „alapvetően hibásnak” nevezte a jóvátételi hitel ötletét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!