Nyertes mezőre lépett az Orbán-kormány, miközben Európa mattot kapott

A magyar kormány minden fronton felhívja a figyelmet arra, hogy ártalmas a világban újra megfigyelhető blokkosodás. Hazánk ebből tudatosan ki kíván maradni, a miniszterelnök ezért hirdette meg korábban a gazdasági semlegesség politikáját.

Magyarországon találkoznak a nyugati és keleti fejlesztések Forrás: BYD

Gyors léptekkel halad a világ a blokkosodás felé. Ezt hazánknak érdemes elkerülnie, a kormányfő ezért emelte ki korábban a gazdasági semlegesség érvényesítését. Orbán Viktor ennek a legfontosabb pontját abban nevezte meg, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk, ne másik hatalmi központon keresztül tegyük ezt, hanem közvetlenül. A másik alapelvnek azt tartotta, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg. A harmadik alapelv pedig, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel.

Magyarország a Kelet és a Nyugat találkozási központja
(Fotó: Vémi Zoltán)

Előnyt hoz a gazdasági semlegesség

A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „minden égtáj felé” tájékozódjunk. Sokáig tartotta magát az az alapelv, hogy a modernizáció nyugatra van, azonban most világrendszerváltás van, a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória. A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet is. A beruházási semlegességet például úgy jellemezte: nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször hangsúlyozta a gazdasági semlegesség fontosságát. Szerinte a kormány feladata annak a biztosítása, hogy még a mai negatív európai környezetben is folyamatosan javuljon a magyar gazdaság versenyképessége. Ő is sérelmezte, hogy a világ gyors léptekkel halad az ismételt blokkosodás felé, amin Magyarország egyszer már súlyosan rajtavesztett. 

A blokkosodást támogató politika igen rossz eredményeket hoz, amit bizonyítanak az elmúlt évek brüsszeli intézkedései is, hiszen ezek nyomán az Európai Unió jócskán elszigetelődött a világgazdaság legfontosabb szereplőitől. 

Erre példa az Egyesült Államokkal nemrég kötött és Európa szempontjából rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodást. Ide sorolhatók a kínai elektromos autóiparra kivetett vámok és az Oroszország elleni szankciók is, amelyek felszámolták a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épülő eddigi európai gazdasági növekedés modellt. Ezért Magyarország számára az egyetlen észszerű út a gazdasági semlegesség, hogy az ország továbbra is Kelet és Nyugat fontos találkozási pontja lehessen.

Ennek eredményei leginkább az autóiparban mutatkoznak meg, minthogy Magyarország egyike a világ azon három országának, ahol mind a három prémium német autómárkának gyára van, s ennek nyomán mára hazánk lett a kínai beruházások legelső számú célpontja Európában. Szijjártó Péter emlékeztetett: 2023-ban a Kínából Európába érkező befektetések 44 százaléka Magyarországon valósult meg. Érdemes megjegyezni, hogy ugyan a Paksi Atomerőmű bővítésének fő kivitelezője az orosz Roszatom, a projekten német és francia cégek is dolgoznak, ami ugyancsak tanúsítja a magyar kormányzati stratégia sikerét. Azt se felejtsük el, hogy a magyarországi nukleáris üzemanyag-ellátás diverzifikálása érdekében tavaly november 7-én szerződést kötött az MVM Csoport és a Westinghouse Electric Company. A megállapodás értelmében az amerikai partner hosszú távú, stabil ellátást biztosít a Paksi Atomerőmű számára Európában gyártott VVER üzemanyaggal.

Nemrégiben Varga Mihály is arról beszélt, hogy Magyarország kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik Ázsia államaival, hiszen a két kontinens gazdasága aligha választható szét. A jegybankelnök szerint Magyarország jó időben hozott jó döntést a keleti nyitással, a Magyar Nemzeti Bank pedig továbbra is elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése iránt. Szólt arról is, miszerint hazánk hamar felismerte, hogy a világgazdaságban alapvető átalakulások kezdődtek, szükségszerű a gazdasági kapcsolatok diverzifikációja, az eurázsiai partnerségek építése. 

A világgazdasági súlypontok átrendeződtek, és bár állandósult a bizonytalanság, érdemes készülni az enyhülés időszakának lehetőségeire. 

Nem tudni, ez mikor jön el, de az előjelek biztatók, hiszen egyre több politikai, gazdasági és pénzügyi erőközpontban ismerik föl a kapcsolatépítés jelentőségét. Varga Mihály szerint Magyarországnak komoly előnye származik abból, hogy ezen az úton másoknál korábban indult el, és számíthat a keleti államokra a gazdaságfejlesztésben és a pénzügyi stabilitásban is. Kína ma már az egyik legfontosabb kereskedelmi partner, az onnan Európába érkező működőtőke 40-45 százaléka Magyarországra jött az elmúlt években.