Ilonának tetszik

Gartner Ilona hírlapíró kolleginának (Vasárnapi Hírek) tetszik Bolgár György Beszéljük meg! című rádióműsora, a minap újságcikket is írt a búgó hangú rádióriporter védelmében. Ebből idézek: „Bolgár György türelmes ember. Türelmét sohasem vizezi fel az udvarias, jó modor mögé bújtatott tunya közöny. Számára a türelem egyet jelent az örökös készenléttel. A fegyelemmel. A figyelemmel. A minden zöngére, hangsúlyra érzékenyen reagáló kifinomult hallással... Bolgár élő műsorában mindenki elmondhatja a maga szabad véleményét.”Hol is kezdjem hirtelenjében? Én itt, a másik oldalon egész másképpen látom Bolgár György munkásságát: intellektuálisan agresszív ember, aki, ha kell, belepasszírozza beszélgetőpartnerét az éterbe, híján van a szakmai tisztességnek, műsorából zubog az elkötelezettség a Gizella (korábban Mérleg) utca irányába. Ha lenne arcbőr a mikrofonján, biztosan elpirulna.Sosem felejtem el, vagy három éve betelefonált a műsorba egy hallgató, hogy akkor ő is szeretne hozzászólni a vitához, menjünk-e vagy ne menjünk a NATO-ba, EU-ba. Nyolc-tíz perc lehetett még hátra a műsoridőből, Bolgár kolléga kérdésein némi türelmetlenséget éreztem, különösen azután, hogy a telefonáló kimondta: piszok dolog, hogy kizárólag a szövetséget, az uniót reklámozzák, az ellenzők szava el sem juthat a lakosságig. Körülbelül ez volt az egyetlen mondat, amit megszakítás nélkül végigmondhatott a telefonáló ember, ettől kezdve közszolgálati Bolgár György rátelepedett a mikrofonra, s ha csak megnyikkant a kérdező, már csapott is le a bolgári dorong: „Na, ne...! De miért...!? Álljunk csak meg...! Ön téved... Nem gondolja...?”És így tovább. Nem fogják elhinni, kinél maradt a mikrofon – türelmes Bolgárnál, Gartner Ilonka kedvencénél. A mikrofonok már csak ilyenek. Ott maradnak, ahol hagyják őket.