Iránymutató EU-értékelés

Az idei országjelentések és a bővítési stratégiai dokumentum tükrében többek szerint kirajzolódni látszik a csatlakozók első körének mezőnye. A mostani értékelések így megerősítik azt a forgatókönyvet, amely szerint három kis ország – Magyarország, Észtország és Szlovénia – lehet legkorábban az Európai Unió tagja. Keserűen állapítja meg ugyanakkor minden érintett, hogy az első új tagok felvétele sem képzelhető el 2004 előtt.Ha bizonyítványt kapnak, az államok is úgy reagálnak, mint a gyerekek. A jó osztályzatokban nem kételkednek, a rossz jegyeket viszont igazságtalannak tartják – állapítja meg az EU-bizottság országértékeléseinek fogadtatásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung. E mondatok igazolásául szolgálnak a tagjelölt országok vezetőinek nyilatkozatai. A legrosszabb osztályzatot kapó Románia miniszterelnöke nemtetszését fejezte ki, megállapítva, hogy az utóbbi fél évben érezhetően növekedésnek indult a gazdaság. Másképpen közelített a dokumentumhoz Frunda György, az RMDSZ államfőjelöltje. Úgy vélte, ha az ország négy év alatt nem tudja behozni a lemaradásnak legalább egy részét, akkor kiesik az integrációs folyamatból, ez pedig veszélyt jelent Romániára, mint államra.Nehezen fogadják el a brüsszeli fenntartásokat Prágában is. Milos Zeman kormányfő „felettébb furcsának” minősítette a piacgazdasági kritériumok teljesítését értékelő részt, Václav Klaus parlamenti elnök pedig ezzel összhangban az ország második csoportba sorolását nevezte alaptalannak. A politikusoknál is élesebben fejezték ki elégedetlenségüket a lapok. A Mladá Fronta Dnes szerint hibát követett el az Európai Bizottság Csehország „lepontozásakor”, hiszen egyetlen cseh sem fogja elhinni, hogy országában fejletlenebb a piacgazdaság, mint Lengyelországban. Varsóban ugyanakkor Jerzy Buzek kormányfő megelégedettségének adott hangot. Szerinte az Európai Bizottság értékeli az ország csatlakozásáért tett erőfeszítéseket. Wladyslaw Bartoszewski külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a jelentés jó Lengyelországnak, mert biztosítja a felsőbb osztályba lépést. Igaz – tette hozzá –, Varsó nem kapott jelest, de az osztályzatok közt elégtelen sincs.A fenti véleményekből is kirajzolódik, hogy az unió a legfelkészültebbnek Magyarországot, Észtországot és árnyalatnyi lemaradással Szlovéniát tartja a csatlakozásra. A második csoportba tartozik Csehország, amely nem lépett előre számottevően a felkészültségben. Érezhetően külön kategóriát képvisel Lengyelország. A felkészülést ugyan felgyorsította, idei értékelése pedig a tavalyihoz képest sok tekintetben Szlovéniáénál is jobb, ám az ország méretéből adódóan a mezőgazdaság átalakításának problémái továbbra is komolyak, felvétele politikai döntés kérdése.A harmadik csoportot az érezhetően felgyorsult Szlovákia, Litvánia és Lettország vezeti, s Románia zárja. Külön egység Málta és Ciprus. Utóbbiak felvételét politikai akadályok gátolják.