Németország „első számú remigrációs tartományává” tenné Türingiát az AfD – erről beszélt Daniel Haseloff, a párt parlamenti csoportjának migrációspolitikai szóvivője. A legszigorúbb bevándorláspolitikát sürgető párt ennek érdekében újabb intézkedésekre tett javaslatot. Az erfurti repülőtéren négyezer fő befogadására alkalmas menekült- és kitoloncolási központot alakítana ki konténerépületekből. A létesítményben helyeznének el minden, Türingia tartományba érkező menedékkérőt, és ide helyeznék át a kitoloncolási őrizet alatt állókat is Arnstadtból.
Haseloff közölte, hogy a befogadóhellyel központosítanák a menedékkérők elhelyezését, és bezárnának minden türingiai befogadóközpontot.
A tervek szerint az ehhez szükséges telket bérelnék. A beruházási költséget hatvanmillió euróra becsülték.
A nyugat-európai országok közül Németország a legbőkezűbb
Az AfD javaslatot adott be a menedékkérőknek járó pénzbeli támogatások folyósításának leállítására is, amelyek helyett csak természetbeni ellátásokra lennének jogosultak. A nyugat-európai országok közül Németország a legbőkezűbb:
egy egyedülálló személy havonta 441 eurót (174 ezer forint) kap az államtól, amelyből 196 euró szabadon elküldhető.
A párt továbbá megszüntetné a megtűrt státust (Duldungsstatus) és az egyházi menedékjogot (Kirchenasyl) is. Előbbire azok jogosultak, akik nem legálisan tartózkodnak Németországban, de kitoloncolásuk nem lehetséges. Ide tartoznak többek közt azok, akik nem tudják igazolni személyazonosságukat vagy olyan betegségük van, amelyet a származási országukban nem lehet kezelni. Ez a jogállás nem biztosít számukra tartózkodási engedélyt, a németországi tartózkodás lehetséges időtartamát az esettől függően határozza meg az illetékes bevándorlási hatóság.
2025. március 31-i adatok alapján körülbelül 181 500-an élnek ilyen jogcímen Németországban, nagyjából 67 százalékuk férfi, 27 százalékuk kiskorú. 41 százalékuk több mint öt éve él Németországban.
Az egyházi menedékjog még történelmi időkből maradt fenn, erkölcsi és humanitárius indokokon alapul. Jogi alapokkal nem rendelkezik, csupán informális megállapodás áll fenn a németországi egyházak és az állam között; a hatóságok hallgatólagosan elfogadják a templomi menedéket. A Kirchenasyl körül egyre élesebb a vita, különösen azóta, hogy 2024-ben rekordszámú menedékkérő kapott egyházi védelmet. Tavaly közel 2400-an részesültek egyházi menedékjogban.
